Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

F. Mentényi Klára: Reneszánsz lakóház Ráckevén

Reneszánsz lakóház Ráckevén F. MENTÉNYI KLÁRA A ráckevei Kossuth Lajos u. 51. számú épület műemléki kutatásának külön története van. A már régóta városi tulajdonban lévő, földszintes saroképületen 1963-ban különböző átalakításokat végeztek. Sajnos Ráckeve belvárosa ez idő tájt még teljesen kívül esett mindenféle szakmai érdeklődésen, lakémázai nem voltak védettek. Bizonyára ezért fordulhatott elő, hogv a keleti homlokzat főbejáratának befalazásakor szétvésték és kibontották az akkor még a helyén lévő, barokk kapukeretet.

1 Még szerencse, hogv mutatóba megőriztek néhány töredéket. Ezeket 1987-ig a művelődési ház folyosóján helyezték el.* Ugyanekkor - másodlagos befalazásból, amelynek pontos helyét már nem lehet meghatározni - reneszánsz kapukeret darabjai kerültek elő. (1. kép) Ezeket az Árpád Múzeum akkori vezetője halászta ki a törmelékből, s szállíttatta biztonságos helyre. 1969-ben újabb építkezésre határozta el magát a város. Ekkor került sor az udvari homlokzat részleges falkutatására, amelyet Gergelyffy András és Várnai Dezső végeztek.

4 A munka legnagyobb eredménye egy reneszánsz motívumokkal díszített, in situ kőkeretes ablak volt, amely az egykori kapuzatté)! délre elhelyezkedő két újkori ablaknyílás között maradt meg. (2. kép) A kutatók már akkor felhívták a figyelmet az újonnan feltárt kőkeret és a múzeumban őrzött faragványok összefüggésére.

0 A 60-as évek végén a fent említett szakemberek

11 több ráckevei lakóház tudományos vizsgálatát is elvégezték. A döntő fontosságú helyszíni munkának számos hasznos kéwetkezménye lett. A történeti városmag jó néhány épülete műemléki védettséget kapott.' A helyreállítások során láthatóvá váltak a feltárt, késő gótikus, reneszánsz részletek, közöttük a Kossuth Lajos u. 51. kis ablaka is. 1970-ben a VÁTI irányításával vezérszint-felmérés készült, amelynek nyomán további lakóházak középkori eredetére derült fény.

8 1970-ben Sedlmayr János építész, tervjavaslatot dolgozott ki a településrész rekonstrukciójára.

9 Egy programtervben külön foglalkozott a Kossuth Lajos u. 49. és 51. számú épülettel.

10 1973-ban a kutatások eredményeképpen, azok művészettörténeti tanulságait összegző publikácié) jelent meg.

11 Eg\- 1979-es tatarozás után 1987-ben újból hozzá kellett nyúlni az épülethez. Egyrészt a művelődési ház és a kömyvtár addigra már kinőtte a rendelkezésére álló területet, másrészt a épület korai - északi - szakaszán életveszélyes állapot alakult ki, az udvari homlokzati fal kidőléssel és a tető beszakadásával fenyegetett.

12 A város ígéretet tett az épület teljes kiürítésére, és a felújítás tervezésével az akkor az Országos Műemléki Felügyelőség keretein belül működő Műemlék vgmk tervezőjét, Gál Tibort bízta meg. Az ígéret ellenére a könyvtár nem költözött ki a veszélyeztetett épületrészből, így 1987-ben csupán a homlokzatokat és a hosszan el-