Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Farbaky Péter: A kassai Szent-Mihály kápolna Szatmári-féle bővítése és purista restaurálása

7. kép A Szatmári-féle bővítmény a karzat felé nézve, Gerecze Péter fotója 1900 körül; OMvH Fotótár, lemezszám: 3209, dup. negatívszám: 11.848. nagy tűzvészben a város szinte egészével együtt leégett. Ezután az épületet katonai éléstárként használták, majd a rohamosan terjedő reformáció hatására Lazarus Sçhwendi főkapitány 1566-ban a református vallású magyar polgároknak engedte át. Ettől kezdve „hungerische Capelle "-nek nevezik. 1568 márciusában Bakai Sebestyén és Tóth Ferenc súlyosan megrongálták oltárait. A 16. század végén a Szent Erzsébet-templomhoz hasonlóan az evangélikusok kezébe jutott, majd Belgiojoso kassai főkapitány I. Rudolf parancsára 1604 januárjában mindkettőt visszaadta a katolikusoknak: az egri káptalannak. A várost még ugyanabban az évben elfoglaló Bocskai István erdélyi fejedelem mindkét épületet újra az evangélikusoknak juttatta. Ettől kezdve a Szent Mihály-kápolnát a szlovákok használták (neve: tót templom, illetve Windische Kirche ekkor), akik 1626-ban egy kis oltárt állítottak fel benne. 1671-1682 közt, majd egy rövid lutheránus periódus után 1687-től a katolikusoké. Az 1705-ös szecsenyi országgyűlés úgy határozott, hogy

7 „A tót templom ajtaja a nagy templom felől rakattassék be az evangélikusok által és másutt az utcza felől vágjanak ajtót." A kápolnát újra az evangélikusok kapták, de az új kaput nem építették meg.

14 A Rákóczi-szabadságharc után 1711. november 11-én az épület végleg a katolikusok birtokába került vissza. Ezután két kisebb helyreállításáról tudunk: 1748ban a városi tanács kijavíttatta ablakait és padjait, valamint két új harangot öntetett. 1821-ben pedig Jene Gottfried kassai kőművesmester újította fel.

1 ^