Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kubinyi András: A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén

kat. Ezek után azok kimenve a helyszínre úgy találták, hogy a földek Merséhez és Kazsokhoz, nem pedig Szilhez tartoztak, ezért visszaadatja.

138 Azaz előttünk áll a földesúr, aki birtokát meglátogatván személyesen intézkedik jobbágyai ügyes-bajos dolgaiban. Személyesen ellenőrzi a vitatott földet is, és gyorsan intézkedik. Utána azonban hajlandó arra, hogy komolyabb vizsgálat döntsön, és amikor az kideríti, hogy nem volt igaza, helyreállítja a jogos állapotot. JEGYZETEK 1. Horler Miklós: Módszertani adalékok a magyar késő középkori építészet kutatásához. Építés- Építészettudomány XI (1979) 39-48.; U.ő: A simontornyai vár (kandidátusi értekezés tézisei). Bp. 1980.; Horler Miklós - 11. Tabajdi Mária: A simontornvai vár. Szekszárd 1987. - A továbbiakban Buzlai Mózes simontornvai építkezéseivel, az építtetőnek a reneszánszhoz való viszonyával nem foglalkozom. 2. Engel Pál barátommal közösen dolgozunk a 14. század eleje és 1526 között a magyarországi politikai életben szerepet játszó családok genealé)giáján. 3. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája (1310-1457). Doktori értekezés, kézirat. Bp. 1992. 417. - Köszönöm Engel Pál barátomnak, hogy kéziratát felhasználhattam. 4. fakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556), I. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai 11/17.) Bp. 1990. 344. sz. (1441.). 5. LJo. 345. sz. (1441.). - Azért idéztem csak ezt a két adatot, mert ugyanakkor, ugyanabban az ügyben kiadva a két oklevélben más és más vezetéknév fordul elő. 6. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I. Bp. 1890. 291, 295. 7. U.o. 223.; Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből (Új Történelmi Tár. Fontes Minores ad Históriám Hungáriáé spectantes 2.). Bp. 1989, 45.; Csorna József: Abauj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa 1897. (reprint: Miskolc 1992) 126-131. 8. Uo. 127. 9. Supka Géza: A budafelhévizi Szentháromság-templom. Bp. 1907. 7, 29-30. 10. A vitát Csergheő Géza és Csánki Dezső között összefoglalja: Supka (mint 9. jegyzet) i. m. 29-30. 11. Uo. 30. 12. Talán Györgyi Bodé> leány lehetett, 1. alább. 13. Supka (mint 9. jegyzet) i. m. 7. Fényképe: uo. 28-29. o. közt. l-l. Lukcsics József: XV. századi pápák oklevelei. II. (Olaszországi magyar oklevéltár II.). Bp. 1938. 1062. sz. 15. Pataki Vidor: A péterváradi ciszterciek a középkori Kelenföldön. A Ciszterci Rend Budapesti Szent Imre-Gimnáziumának Evkönyve 1941-1942. Bp. 1942. 40. o., 109. jegyzet; Takács Miklós: A bélakuti/péterváradi ciszterci monostor. Újvidék 1989. 39-40. 16. uo. 40. 17. Kubinyi András: Budafelhéviz topográfiája és gazdasági fejlődése. Tanulmányok Budapest Múltjából XVI (1964) 117. 18. Dl. 15180. 19. Esztergomi káptalan magánlevéltára, Lad. 53. fasc, 2. Nr. 10.; Csánki Dezső: Kuncz ispán majora Budán. Századok 40 (1906) 700-701.; Supka (mint 9. jegyzet) i. m. 33-34. 20. Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára, I. Szeged 1931. 193. sz. - Itt jegyzem meg, hogy 1427-ben a Sáros megyei Gergelvlakán kizárólag az ottani nemeseknek volt 8 portája [Engel, (mint 7. jegyzet) i. m. 116], ezzel szemben Buclón Buclói Varjú Péternek ugyancsak 8 portája (uo. Ill, 121.). 21. Iványi, (mint 20. jegyzet) i. m. I. 216. sz. (1429). 22. Supka (mint 9. jegyzet) i. m. 35-36. 23. Engel (mint 9. jegyzet), i. m. 450. 24. Csánki (mint 6. jegyzet) i. m. III. Bp. 1897. 385. 25. Uo. 26. Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv IV (1973) 21. 27. Engel Pál: A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században, II. rész. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei V (1971) 292. o., 7. jegvzet. 28. Engel (mint 3. jegyzet) i. m. 417. 29. Uo. 12-13.