Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kubinyi András: A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén

elesének tanúi között ugyan a harmadik helyen szerepel - György brandenburgi őrgróf és Frangepán Gergely gróf kalocsai érsek, kancellár után - Buzlai Mózes Tolna megyei ispán (a kiadás tévesen Holendensis-nek írja), őt azonban Korlátkövi Péter udvarmesterként követi.

96 Ez azt jelenti, hogy Mózes úr személyi presztízse változatlanul érvényesült, de az udvarmesterség tényleges munkájához, amelyet másfél évtizedig egyedül végzett, már társakat keresett. II. Ulászló halála után 1516-ban tartott országgyűlés 5 főpapból, 7 báróból és 16 köznemesi ülnökből álló tanácsot választott. Az előbbiek: Bakócz és Frangepán érsekek, Szatmári pécsi püspök, aki újra kancellár lett, Várdai Ferenc erdélyi és Szálkai László váci püspökök, utóbbit bízták meg a kincstartósággal is. Az urak: Perényi nádor, Újlaki Lőrincz herceg, Szentgyörgyi Péter gróf országbíró, Szapolyai György (nyilván bátyja, János erdélyi vajda képviseletében), Buzlai Mózes udvarmester, Bátori András és Drágfi János.

9

' Buzlai tekintélye tehát még változatlanul érvényesült, és a nemesség is elfogadja, noha mellette két másik udvarmester, Korlátkövi Péter és Pető János is működött. (Pető volt Lajos ifjabb királynak, mint trónörökösnek udvarmestere, és funkcióját megtartotta ura királysága alatt is.)

98 A továbbiakban azonban Mózes úr visszaszorult. Időközben meghalt egyetlen fia (1. alább), ő pedig betegeskedhetett, ugyanis 1517-ben végrendelkezett.

99 Visszaszorulását leginkább az 1518. évi Szent György napi országgyűlés utáni esemény mutatja. Az országgyűlés eredménytelenül feloszlott, és ekkor a tanácsban ülő főpapok és főurak utoljára kíséreltek meg a nemesség képviselői nélkül törvényt hozni. A 33 báró kőzött a három udvarmester, Buzlaival az élen (valamint Korlátkövi és Pető) a 18-20. helyet foglalják el, méltóságot nem viselő urak is megelőzik őket.

100 Mózes úr valószínűleg egy év múlva halhatott meg.

101 Az eddigiekben elsősorban Buzlai Mózes presztízsének alakulását tekintettük át. A következő kérdés udvarmesteri tevékenysége, valamint az, hog)' mennyire tudta félhasználni az országbárók sorába kerülését vagyona növelésére. Az udvarmesterek a középkor végén „az ország igazi bárói" közül talán legtöbbször közvetítették oklevéladási parancsot a kancellária felé, ezért nevük gyakran előfordul az oklevelek úgynevezett relációs jegyzeteiben. Köztük is kiemelkedik Buzlai, akinek tekintélyét ez is igazolja.

102 Szilágyai 15 relációs jegyzetét idézi

103

' ezeket azonban szaporítani lehet.

104 Abban igaza van Szilágyinak, hogy 1515-ig fordul elő relatorként, azaz II. Lajos idején - címét megtartva - a királyhoz benyújtott kérvények ügyintézésében és ezek alapján az oklevelek kiállításában játszott szerepét átengedte udvarmester társainak. Az oklevelek általában jelentéktelen ügyeket tartalmaznak: birtok- és vámadományok, birtokátruházásokhoz királyi beleegyezés (consensus) adása, adófelmentés, stb. Buzlai természetesen bíráskodik a kúria becsületbíróságán is. Bizonyára ezzel áll kapcsolatban a következő ügy. Kamizácsi Horváth Jánostól Iváncsi Sebestyén és Péter nemesek 4000 forintot elloptak. Kezeseiknek, Bodméri Mihálynak, Petendi Szabolcsi Ferencnek és Jakabfalvi Kis Mártonnak ezért meg kellett volna 151 l-ben jelennie Buzlai Mózes udvarmester színe előtt, de nem gondolva becsületükre, hitükre és emberségükre, nem jelentek meg. Ezért a király elkobozta birtokaikat és Kamizácsinak adta.

100 1513-ban Dubraviczky Mihály ügyében Buzlai volt a kijelölt bíró.

100 Elég gyakran működik ún. fogott bíróként. Már az első udvarmesteri adat is erre vonatkozik. 1500. szeptember 12-én Polner Gábor boszniai püspök és kolozsmonostori apáttal, valamint Czobor Imre erdélyi sókamaraispánnal együtt a nagyságos Buzlai udvarmester kiegyezteti egymással a Szomordokiakat.

107 1504-ben a Csákiak érdekében fordultak a királyhoz Bakócz bíboros, Perényi nádor, Buzlai Mózes udvarmester, Somi Józsa temesi ispán és főkapitány, Balassa Ferenc és Both