Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Árpás Endre – Emszt Gyula - Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István: Az ún. Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben

cseri kastélyban, más esetben pontosan ismerjük ugyan lelőhelyét (pl. a nyéki kastélyban, a budai várban, a bácsi palotában), anélkül azonban, hogy környezetét fel tudnánk vázolni, de ismeretesek olyan kőelemek is, amelyek kőtári elhelyezése során nem sikerült származásuk meghatározása. Művészeti értékét tekintve egyes kőelemek a hazai legrangosabb faragványok közé tartoznak (pl. a Báthory Madonna vagy a nagyvázsonyi kerubfejek (8. és 16. kép). Nem állapíthatjuk meg egyértelműen, hog}' faragásra melyik márgafajta volt a legjobb minőségű. Egyes jellegzetes és általában ismert kőelemet mutatunk be a továbbiakban, anélkül azonban, hogy művészeti értékelésükre kitérnénk. A Budai márga típusa Legismertebb de kőzettanilag nem azonosított reprezentánsa e kőanyagnak Báthory András Madonnája (8. kép), amely az eddigi katalógusokban fehér márványként szerepel. Hasonlóan finom faragású a nyéki kastély egy töredéke (9. kép) és a siklósi vár kandallója (10. kép). Baluszter törpepillért a Budai márgán kívül a Bryozoás márgából és az átmeneti márgatípusból is készítettek (11, 12. kép). A Bryozoás márga típusa E kőanyagból faragták Báthory Miklós püspök címerét a váci székesegyházban (13. kép) megjelenik a nyírbátori református templom faragványai között (14. kép) is. Az átmeneti márgatípus A Budai és Bryozoás márga közötti átmenetet képviseli egy nyéki konzol (15. kép), az esztergomi korlát (2. kép), a nagyvázsonyi kerubfejes domborműtöredék (16. kép) és a nyírbátori tabernákulum (17. kép). A mintavétel korlátai, illetőleg az anyag jellegtelensége miatt egyes kőelemeket - annak ellenére, hogy a Budakörnyéki márga sorozatába való tartozását megállapítottuk - nem tudtunk a meghatározott három kategóriába besorolni, habár ezek között is, jellegzetes faragványok találhatók (18. kép). Ezek besorolása további vizsgálatokat, így további mintavételt igényel. A különböző fípusok megjelenése a faragványokban nem válik el a földrajzi elhelyezés (2. táblázat) vagy a művészi kvalitás függvényében. Gvakoiiatilag esetlegesen jelennek meg, és így nem állapítható meg az, hogy a bányahely, vagy a réteg esetleges különbözősége tudatosan került volna figyelembevételre. 18. kép Friztöredék II. Ulászló címerével a nyéki kastélyból (tanszéki szám: BNG-69, reneszánsz kiáll. R 639)