Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Árpás Endre – Emszt Gyula - Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István: Az ún. Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben

A Martinovics-(Kissváb) -hegy régebben hatalmas, ma nagyrészt betemetett bányájánál csak kisebb feltárásokban lehet mindkét fő kőzettípust meghatározni. A bánya régebbi szelvényében (Schafarzik-Vendl 1929) a márgarétegek 15 m összvastagságot tesznek ki. E kőanyag eredeti minőségét nem ismerjük, földtanilag a lehetséges helyek közé sorolhatjuk. Igen lényegesnek kell tekintenünk a Duna-terasz szintjétől a Szemlő-hegy-József-hegy vonulatáig terjedő márga-előfordulásokat. Az egyes feltárásokban egyaránt előfordulnak a Budai, a Bryozoás, valamint az átmeneti márga tagjai, így azok feltehetően egy feltárásban is fejthetők voltak. A terület morfológiájában sok helyütt feltételezhető régi fejtések nyoma. Jelenlegi ismereteink szerint arra nem tudunk válaszolni, hogy a „régi" itt 19. vagy 16. századot jelent-e. A Frankel Leo út - Gül Baba utca - Apostol utca - Csejtei út - Felhévizi út által határolt területen több tereplépcső utal régi fejtés lehetőségére. A 19. századi képen a Császár-fürdő fölött jól látható bányafal friss fejtést mutat. A jelenlegi II. kerületi Ifjúsági Sporttelepet egy hajdani nagy márgabánya (a régi Melocco-féle bánya) helyén alakították ki. A földtani lehetősége a József-hegyi kilátót övező vagy a Barlang utcai területen is megvan a régi bányászatnak. Mind a Barlang utcában, mint a József-hegy körül vannak olyan alakzatok, amelyek régi bányára utalhatnak. A régebbi idők kőbányáiról a 19. század vége előtt nincs értékelhető adatunk. Schafarzik (1904) a századforduló állapotát rögzítő klasszikus művében a Bryozoás és Budai márga két tételben szerepel: 1240. tétel: „...felső eoczénkorú, foraminiferás és bryozoás mészmárga, az Újlaki-tégla- és mészégetőgyár r.t. Mátyás hegyi kőbányájában...". 1241. tétel: „...un. budai márga Melocco Lenardo két kőbányájából...a Szemlőhegy keleti oldalán". Az egyéb, ismert előfordulások (pl. Martinovics-hegy, Kissváb-hegy néven) márga címszó alatt nem szerepelnek. Schafarzik-Vendl (1929) kirándulási könyvében mindkét tétel szerepel. A Melocco-féle cementgyár a „Szépvölgy déli oldalán" budai márgát használ fel a könyv szerint, a Mátyás-hegyen csak mellékkőzetként említi a kétfajta márgát. A közlekedési, szállítási - azaz hozzáférhetőségi - viszonyok alapján, egyenlő földtani valószínűség mellett a dunaparti főúthoz legközelebb eső területen van a legnagyobb valószínűsége a reneszánsz kor bányahelyének. Feltehetően a fejtés a Duna-terasz szintjén kezdődött (feltárás több helyütt ma is észlelhető), és csak a beépítéssel került mindig feljebb és feljebb. Jelenlegi ismereteink szerint legvalószínűbb bányahelynek a Császárfürdő és Szépvölgyi út közötti hegyoldalt tekinthetjük, de nem zárhatjuk ki a Várhegyet, valamint a Gellért-hegyhez csatlakozó Nap-hegyet sem. Helyesnek tartanánk, ha ennek ellenőrzésére okleveles kutatás is folyna. A Budakörnyéki márga a műemlékekben A Budakörnyéki márga a részletes kutatások szerint eddig azokban a műemlékekben került elő, amelyek a Mátyás utáni reneszánsz idején épültek. Jelentős részük csak kőtári elemként ismeretes, de több helyen autochton megjelenésű, nem került ki eredeti építészeti környezetéből (vagy legalábbis e környezetbe egyértelműen visszahelyezhető). Eredeti körülmények között láthatjuk a kőzetet pl. a helyreállított simontornyai váron, a nyírbátori református templomban, a deve-