Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Árpás Endre – Emszt Gyula - Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István: Az ún. Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben

dúló — márgát. Ezek megjelenésükben sem azonosíthatók faragásra használt kőze­tekkel. Az agyagosabb rétegekben gyakoriak voltak a mállott, fellevelesedő válto­zatok. A bányahely kérdése A mintavételek azt bizonyították, hogy az ismertetett kőzedajták a különböző le­lőhelyekben rendre megjelennek. (2. táblázat) A Budai-hegység északi és déli ré­szének kőanyagát a további elemzésekből kizárhatjuk, mivel a kőanyag nem felel meg a faragott elemek anyagának. Az ürömi bányák anyaga szövetében és jelle­gében más, habár szilárdsága a kőelemek szilárdságával összevethető. A Budaörs környéki előfordulások jellege agyagos, így faragásra nem lehettek alkalmasak. A zugligeti előfordulásoknál vizsgálataink csak a Bryozoás (Zugligeti út) vagy csak a Budai márgát (Tündérszikla) mutatták ki, de ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy nem volt lehetséges a bányászat. A Zugligeti úti feltárás jellege nem enged régebbi, jelentősebb kőbányára következtetni. Műemléki származási hely a Budakörnyéki márga sorozatába tartozó Műemléki származási hely Budai márga Bryozoás márga átmeneti tagok be nem sorolható Műemléki származási hely kőelemek tételszáma ? (Báthory Madonna) 1 Buda, királyi palota 6 3 1 1 Buda, Nyéki kastély 2 ­4 3 Buda 1 ­­­Óbuda (?) ­1 ­­Óbuda, klarissza kolostor 4 1 ­­Pest, belvárosi templom ­­1 ­Bács ­­2 1 Csővár 1 ­­­Devecser ­­1 ­Diósgyőr ­1 ­­Esztergom 2 9 1 ­Koroknya 1 ­­1 Nagyvázsony 1 ­2 ­Nyírbátor ­6 5 1 Otvöskónyi 1 ­1 ­Pápa ­­­3 Pomáz 1 ­­­Sikkes 2 ­3 1 Simontornya ­1 2 ­Sümeg 1 ­­­Vác 3 1 ­5 Veszprém 5 1 ­1 Visegrád ­1 ­­Összesen: 90 32 18 23 17 2. táblázat A márgatípusok gyakoriság a vizsgált kőelemekben

Next

/
Thumbnails
Contents