Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Árpás Endre – Emszt Gyula - Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István: Az ún. Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben

Budai Bryozoás átmeneti márga márga tagok Budai hegység északi része Rókaheg)', I. sz. felhagyott kőfejtő + Üröm, lapkőbánya (Kőfaragó Vállalat bányája + Budai hegység középső része Barlang utca + + Pusztaszeri iit + Csejtei út + + + Zugligeti út + Tündérszikla + Martin ovi cs-h egy + + + Budai hegység déli része Törökugrató + + Huszonnégyökrös-hegy + + 1. táblázat A márgatípusok megjelenése a vizsgált felszíni feltárások és bányahelyek mintáiban Épület alapozásához készített munkagödör falának márgarétegeit a 6. kép, a Martinovics-hegyen lévő, felhagyott régi, bányát a 7. kép szemlélteti. A Budai-hegység középső részén mintázott feltárásokban és bányahelyeken a márgacsoport minden szintje előfordult (1. az 1. táblázatot). A Barlang utcai feltárásban a Budai és Bryozoás márga szintjei egyaránt megjelennek, ezen kívül a márgába települt allodapikus mészkő rétegei is jelen vannak. A Pusztaszeri úton a Bryozoás márga rétegei a Barlang utca folytatásában bukkannak felszínre. A Csejtei út nyugati oldalán mind a három márgafajta megtalálható. A Budai márga szint kőzete világos barnásszürke, átlagosan 0,1-0,2 mm szemcseméretű, benne néhol limonitos átitatódás figyelhető meg. Finom érdes törési felületű, gyakori a kalcit kristályok becsillanása. A kőzeten rétegzettség nem tapasztalható. A Bryozoás márga világos sárgásbarna, néhol szürkés, kissé rétegzett, durva szemcseméretű. Az érdes törési felületeken kalcitlemezek vannak. Az átmeneti zóna kőzeteire jellemző, hogy mindkét típus formaelemeit tartalmazzák. A Zugligeti úton (a régi villamos végállomásnál) levő, természetes feltárásban csak a Bryozoás márga, a Tündérsziklánál levő, felhagyott kőfejtőben csak a Budai márga szintjei voltak mintázhatok. A Martinovics-hegyen lévő, régi kőfejtőben mindhárom márgatípus előfordul. A Budai márga itt sárgásbarna limonitsávos, finomszemcsés (átlagméret 0,08 mm). Felülete finoman érdes, agyagos tapintású, néhol mangán-dendrites. A Bryozoás márga világos sárgásbarna, helyenként limonitos elszineződésű. A kőzet durvaszemű (0,5-1,5 mm), kissé likacsos, a törési felületeken kalcitlemezek láthatók. Az átmeneti zóna kőzetváltozata finomszemű, nem rétegzett, oldási maradéka kvarctartalmti. Feltárás hiányában és az erőteljes beépítettség miatt nem vizsgálhattuk a Várhegy, a Gellért-hegy és a csatlakozó Naphegy márgaösszletét. A Budai-hegység déli részének márgaelőfördulásai közül a Törökugratcmál és a Huszonnégyökrös-hegy nyugati és keleti oldalán levő márgákat vizsgáltuk. Ezek között azonban nem találtunk jellegzetes - a műemléki kőanyagok között előfor-