Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Árpás Endre – Emszt Gyula - Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István: Az ún. Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben

5. kép Átmeneti márga fénymikroszkópos szöveti képe; +pol (bryozoák, globigerinák, vörösalgák) lott pirit okozza a márgasorozat kőzeteinek alapvetően világosszürke színét. A világosszürke szín a felszín és a repedések környezetében a leszivárgó vizek oxigéntartalmának hatására oxidálódott. A felszabaduló kénsavas oldatok a kőzetet kissé fellazították, CaCOs tartalmát csökkentették. A visszamaradó limonit (víztartalmú vas-oxi-hydroxid) a kőzetet ezen zónákban sárgásbarnára festette. A festő limonit melegítés (pl. tűz) hatására víztartalmát elveszti, és viszonylag stabil hematit képződik. A finoman eloszlott hematit a kőzetnek ibolyás-vörös színt kölcsönöz. A kőzetkeletkezés általános folyamatában a Budai-hegység környezetében erőteljesen hatott a langyos és meleg források felszálló vize. Helyenként változó méretű kovásodást (Gellért-hegy, Üröm), vag)

7 barlangokat hozott létre a márgasorozatban erőteljes karbonát-oldással, igen változatos helyi kőzetösszetételeket hozva létre. A langyos és meleg vizek hatása a tektonikailag igénybevett és az alaphegységi törésekhez kapcsolódó feláramlási helyek közelében volt erőteljes. A márgasorozat a felszín közelében a színváltozás mellett a beszivárgó vizek szénsavtartalma hatására karbonát-oldódást is szenved, mely a kőzetszövet fokozatos fellazulását s végső soron a keletkező maradék agyagkénü viselkedését eredményezi. Mivel az oldóhatás a repedésekben indul, s először a nagy fajlagos felületű kriptokristályos kalcitnál a legerőteljesebb, ezért az ősmaradványok, illetve törmelékeik sokszor kipreparálódnak. A lefelé tovább szivárgó kalcium-karbonát-tartalmú vizekből a szabad széndioxid csökkenésével a repedésekben, üregekben apró kalcitkristályok, illetve kalciterek képződnek. A karsztvizekkel való keveredés során a barlangokban sokszor borsóköves jellegű bekérgezéseket okoznak. A Budakörnyéki márga előfordulása A budakörnvéki márgasorozat kérdéses típusú képződménvei felszíni kibúvásban csak a Budai-hegység területén fordulnak elő, ahol az eocén-végi tengerelöntés során a földtörténeti középkori mészkő és dolomit felszínére települtek. Ennek