Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mendele Ferenc: Csempeszkopács középkori temploma

Csempeszkopács középkori temploma MENDELE FERENC A. kis Vas megyei község középkori r. k. templomával (1-2. kép) a szakirodalom gyakran foglalkozott, hiszen jellegzetes képviselője falusi templomaink egyik karakteres csoportjának, „gerincének". A 13. század közepén épült egyház az egykori Kopács területén áll (a mai tele­pülés ugyanis Csempeszháza és Kopács összevonásával keletkezett). „Kopách neve először IV. László király egy keltezés nélküli olevelében, míg Csempeszháza egy 1329-ben kelt oklevelében szerepel először" - írja C. Harrach Erzsébet és Kiss Gyula (Vasi műemlékek. Szombathely 1983. 82.). A templom építészeti értékeinek feltárására és az ezzel kapcsolatos kutatásra 1967 utolsó harmadában került sor. Ennek során a falképrestaurálást (1966) megelőző feltáró munkát és az ezt kővető restaurálási eredményeket, tapasz­talatokat az építészeti vizsgálat messzemenően figyelembe vette. A helyreállítási-restaurálási munkák során - a téves sorrend ellenére (a korrekt szakmai kapcsolat jóvoltából) - jószerével sikerült feltárni a templom építészet­történeti és képzőművészeti értékeit, egyben sikerült választ adni az eddigi bi­zonytalanságokra is. A fentiek rögzítése után írásomban először a szakiro­dalomnak a templomra vonatkozó passzusait ismertetem vázlatosan. A csempeszkopácsi templommal először 1870-ben az Archaeologiai Értesítő (III. 189.) foglalkozott. ATurcsányi aláírási! levélben a szerző a következőket írta: „A kapuzat talán érdekes lesz. Az oldalak... a cifrázatokat illetőleg, sokban külön­böznek egymástól. Jobbról hiányzik az oszlop, fejét madáralak pótolja... A kapu­zat fölött lévő csúcsíven festés nyomai látszanak. Belül semmi érdekeset nem talál­tam." Századunkban ifj. Hell Géza (Vasi Szemle III. 1936. 99-108.; Technika XXIV. 1943. 634-639.), később Gerevich Tibor foglalkozott részletesebben a templom­mal. Csányi Károly, Lux Géza, Csemegi József és Bogyay Tamás csupán a déli ka­puval kapcsolatos kérdéseket taglalta. Építésének idejét Hell a 12. század végére, a 13. század elejére datálta. Déli kapuját jáki mester művének tartotta. A továbbiakban az 1698-as és az 1781-es Canonica Visi­tatiók alapján a templom 17. és 18. századi állapotát írta le. Megemlítette, hogy 1526­1663 között az egyház a protestánsokat szolgálta, kegyurai a helyi nemesek voltak. Gerevich Tibor „Magyarország románkori emlékei" (Bp. 1938.) című összefog­laló munkájában több helyen is foglalkozott ezzel a jellegzetesen falusi templom­mal: „Némely falusi templomunk, a szerkezetet világosan éreztető hármas tömeg­ritmusával: torony - hajó - szentély, egyszerű eszközökkel, tisztán kifejezett ro­mán stílusérzésével valóságos remekmű." (42. old.) - A továbbiakban még bőveb­ben kitért a déli kapura (3. kép) és mesterére: „...az esztergomi kápolnából ismert

Next

/
Thumbnails
Contents