Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Réti Mária: Visegrád reneszánsz szobrászatának újabb kutatásai

aki feltehetően egy ideig Mátyás udvarában tartózkodott.'^ Balogh Jolán szerint ezt az attribúciót igazolja az angyal alakjának töredéke: ,A keresztbe tett kezek for­mái, a ruharáncokba bemélyedő ujjak, a sajátosan árkolt redők Benedetto da Maia­no műveire emlékeztetnek, a firenzei dóm szószékének egyik domborműve (Szent Ferenc tűzpróbája), a nápolyi oltár Annunziatájára és a londoni Madonna-reliefre." 3 Az adoráló mozdulattal keresztbe tett kéz gesztusát - mely gyakori a quattro­cento angyalfiguráin - Benedetto nemcsak a nápolyi oltáron, hanem a firenzei Strozzi-síremlék és a San Gimignanó-i Szent Fina-oltár angyalainál is alkalmazta. Drapériamintázása azonban ezeken más, mint a visegrádi töredéken. Benedetto érett korszaka egybeesik a visegrádi építkezések idejével - 1480-as évek eleje -, de itteni működéséről nincsenek pontos adatok. 4 Már Ybl Ervin rámutatott a taber­nákulum itáliai - firenzei - kapcsolataira. 11 A szentségház egy sajátos típus fejlett és elterjedt változata' 1 , melynek mintaadó, első változatát Bernardo Rossellino ké­szítette a firenzei San Egidio-templomba (1449-50 k.). Ezt fejlesztette tovább An­tonio Rossellino 8 , és ez volt az előképe a firenzei San Lorenzóba Desiderio da Settignano által készített szentségháznak. 9 Ez a mű klasszikus típusa a quattrocento tabernákulumainak. 10 (2. kép) Csekély változtatásokkal Itália-szerte követték. 11 Desiderio da Settignano túllépett meste­re, Bernardo Rossellino eredményein: a szentségház csarnokábrázolásán a pers­pektíva következetesebb, a fülkeajtó, az oldalsó nyílások és a rajtuk besorakozó angyalok léptéke hitelesebb. 1- A lunettában a könyvet felmutató Krisztus, az oromzat kelyhe felett a gyermek Jézus látható. A predella Pieta-ábrázolásán a ha­lott Krisztus testét Mária és egy angyal tartja: a tabernákulum programja az eu­charisztia titkát jeleníti meg. 13 A visegrádi tabernákulumhoz típus és kompozíció szempontjából Desiderio da Settignano műve áll a legközelebb. Hasonló a gazdagon tagolt párkányzat, a pad­ló kőkockáinak perspektivikus kialakítása és a csarnok kazettás dongaboltozatá­nak képe. A sarokháromszögekben kerubfejek láthatók, s kétoldalról adoráló an­gyalok lépnek a csarnokba. A legfontosabb egyezést a jobb oldalon lévő angyala­3. kép Visegrád, tabernákulum: adoráló angyal; Sturmann György felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents