Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Buzás Gergely – Lővei Pál: A visegrádi királyi palota Mátyás címeres kályhája

JEGYZETEK 1. A palota építésének, pusztulásának és helyreállításának történetéről: líuzás 1990. 2. Ballá 1993. 22. 3. A leletanyagból csak néhány jelentős tárgy, vagy tárgycsoport került feldolgozásra, de soha sem vizsgálta senki a leleteket a teljesség igényével. Ez érvényes a kályhacsempékre is, amelyekből Holl Imre sokat leközölt vagy megemlített, de a teljes visegrádi anyag rendszerezésére neki sem volt lehetősége. 4. Szőke Mátyás és Búzás Gergely vezetésével. 5. Ezekre a kutatásokra egy OTKA által támogatott program keretében kerülhetett sor. 6. Búzás 1990. 22-35. 7. A kályha csempéinek töredékei a palota homlokzata előtt, egy, a Zsigmond-kori útszintet fedő agyagos rétegből, együtt kerültek elő 1972-ben, Héjj Miklós feltárása során (Héjj 1975. 196.). A lelőhely rétegviszonyait 1985-ben Szőke Mátvás ásatása hitelesítette. 8. Itt a nagy mennyiségű Zsigmond-kori csempetöredék 1991-ben került elő, a Mátyás-kori udvar­szinten, egy agyagos rétegben. Az. innen előkerült csempék nem tartozhattak ugyanahhoz a kály­hához, amelyhez az utcáról előkerült töredékek. Ugyanis, bár a zárt előlapú csempetípusok mind a két lelőhelyen azonosak, a kályha fölső részét alkotó, áttört, mérműves típusok határo­zottan eltérőek a két lelőhelyen, az egyik helyen előforduló típusoknak a másik helyen még vé­letlenül sem került elő töredéke. 9. Búzás - Lővei 1992.; a Matttcsinaiak ősének, Kernén fia Lőrinc nádornak 1268. évi pecsétje: Cso­rna 1904. 124-125.; Matucsinai Gábor pecsétje: Bandi 1991. 120. 10. Búzás-Lővei 1992. 1 1. Búzás 1990. 42. 12. Búzás-Lővei 1992. 13. Búzás - Szőke 1992. 135.: 54. jegyzet 14. Búzás 1990. 216 (441.856. kat. sz.). 15. Erre elsősorban az itt tárgyalt kályha finomabb keltezéséből következtethetünk. 16. Ehhez hasonló ajtókeretek a palotából: Búzás 1990. 103 (133-135. kat. sz.). 17. Búzás 1990. 37.; 98 (118. kat. sz.). 18. Egy ugyanilyen kandalló konzolpárkányának töredéke az. északnyugati palota északi szárnyának nyugati végében került elő (Búzás 1990. 176. jegyzet). Ez tartozhatott akár ugyanahhoz a kandal­lóhoz is, mint az erkélyes teremben előkerült szárkő, de az is elképzelhető, hog)' mindkét terem­ben volt egy-egy azonos kandalló. Szintén ugyanilyen kandalló töredéke került elő az északkeleti palota nyugati homlokzata előtt is: Búzás 1990. 114 (88. kat. sz.). 19. MMT 5. 1958. 526. kép. 20. MMT 5. 1958. 399. 21. A sziklás talajos oroszlános csempe. Analógiái Budáról, Visegrádról: Holl 1958. 252.; 73. kép, Nagyvázsonyból: Tamási 1987. 236,; 3, ábra. 22. A lovagalakos kályha Holl féle 15, típusa: Halt'1971. 175-176.; 150, 164. kép, Budáról. A tatai pél­dányok: Szatmári 1986. XXV. tábla. 23. Ezek áttört változatai a tatai lovagalakos kálvhával egvütt előkerült keresztvirágnak: Szatmári 1986. XXVI. tábla. Ugyanilyen keresztvirág került elő az egri várból is, ugyancsak a lovagalakos kályha csempéivel együtt (Kozák 1965. 96-101.) 24. Bár ezek stilárisan egyértelműen a lovagalakos kályha köréhez sorolhatók, pontos másaik még nem kerültek elő a lovagalakos kályha csempéivel egybeépítve. Van azonban a visegrádi palotá­ból egy olyan sarokcsempetöredék, amelyen a terrakotta figura mondatszalagjának töredéke azonosítható a budai lovagalakos kályha egyik fülkés csempéjével egybeépített Dávid próféta fi­gurájával (Holl 1971. 76. kép). A visegrádi csempén azonban a jól felismerhető csempekeretek egyértelműen a mi kályhánkban is szereplő, Mátyás címereket tartó angyalos csempetípushoz tartoznak. A töredéket Holl Imre is ismerte, de mivel a keretelést nem vette figyelembe, tévesen a lovagalakos kályha sarokcsempéjének tartotta (Holl 1971. 183.). 25. Holl 1983. 203.; 3. kép 26. Holl 1971. 183. 27. Ezen címerek utólagos felragasztását a visegrádi, a velük azonos negatívból készült nagyvázsonyi csempéken Tamási Judit is megfigyelte: Tamási 1987. 249., de a budai várból előkerült példányo­kon is tapasztalható (Kocsis Edit szíves szóbeli közlése). 28. Holl 1958. 252.; 72. kép; Holl 1971. 173.; 141. kép. 29. A Budapesti Téjrténetí Múzeum tulajdonában lévő, budai csempe kikölcsönzéséért Kocsis Edit­nek és Feld Istvánnak tartozunk köszönettel.

Next

/
Thumbnails
Contents