Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Buzás Gergely – Lővei Pál: A visegrádi királyi palota Mátyás címeres kályhája
és 1487-es évszám keltezi a pozsonyi Szent Márton-templom szentélyboltozatának 23 festett zárókőből álló heraldikai együttesét. 66 1480 táján készült a vajdahunyadi vár lebontott Hunyadi-loggiájának díszítése, kőből faragott címerek sorozatával. 67 Mind között a legnagyobb szabású címersorozat éppen Visegrádon volt, a palota Dunára néző, emeletes zárt erkélyének homlokzatait és emeleti boltozatát díszítő, több tucatnyi címerpajzzsal; a címerek alapján az erkély külső faragványait 1477-78-ban készíthették, a belső boltozat címersora sem későbbi 1481-nél. 68 Fontos szerepet töltöttek be a címerek az 1483-ra keltezhető, visegrádi oroszlános kúton is. A felsorolt emlékek nem egyformák. A visegrádi és vajdahunyadi címerek az uralkodó személyes reprezentációjának részei, de azon túl is mutatva, az egész országot jelképezték a tartományok és az arisztokrácia címerein keresztül. A kassai sorozat egy belpolitikai konstelláció megörökítésére szolgált. Pozsonyban a templom szentélyének építésében részt vállaló arisztokraták, nemesek és polgárok címerei kerültek a zárókövekre, természetesen az uralkodói és tartományi (ország) címerek mellett. 69 A visegrádi és vajdahunyadi sorozatok alapján a párhuzam III. Frigyes kiterjedt, ausztriai címerreprezentációjával még akkor is kézenfekvő lenne, ha a Mátyáskályha címerei között nem is lennének ausztriai és birodalmi címerek. Mátyás 1479-1480-ban foglalt el stájerországi várakat és területeket, majd az uralkodó 1482 elején indította meg III. Frigyes ausztriai tartományai ellen csapatait, 1485-ben Bécs, 1487-ben Bécsújhely elfoglalásával meghódította Alsó-Ausztriát, 1487-től fölvette az osztrák hercegi címet is. 70 Csak ezek az események magyarázhatják olyan elemek megjelenését a király címerreprezentációjában - a Mátyás-kályha példányainak címerei között -, amelyek egyébként III. Frigyesére majd I. Miksáéra jellemzőek: birodalmi sas, Stájerország, Villach, Feldkirch, Kraina, Pfirt, Portenau. 71 Stájerország, Karina, Pfirt, Portenau címere megjelenik Frigyes és Miksa minden címersorozatában: pl. III. Frigyes császári és osztrák főhercegi pecsétéin 72 , a bécsújhelyi ciszterci kolostor - Neukloster - templomának boltozatán (10-13. kép), a bécsújhelyi vár 1453-as évszámú címerfalán 73 , III. Frigyes 1480-as évszámú portréján a greini „Marktbuch "-ban 74 , III. Frigyes (+1493) epitáfiumán a linzi városi plébániatemplomban 75 és bécsi szarkofágjának oldalán 76 , egyedül a bizonytalan Villach az, amely némileg kilóg a sorból. Egyelőre nem látjuk tisztán, hogy a Habsburg-tartományok Frigyes által használt címerei közül miért pontosan ezeket helyezték el a kályhán, és nem a Mátyás hódításaihoz sokkal jobban kötődő Alsó-Ausztria, Bécs stb. címereit - igaz, a „kiegészítő" címerek sorban feltűnnek a lovagalakos kályhán. Az a lehetőség, hogy a magyar király ajándékba kapott volna egy osztrák kályhát, kizárható egyrészt a kályha több példányban való előfordulása (Buda; Visegrád, palota; Nagyvázsony) miatt, másrészt a különböző magyar vonatkozású címerek miatt. Az utóbbiak közül ráadásul a dalmát szerepelt az eredeti formán, a hollós szívpajzsú Mátyás-címer pedig a király személyes címere volt, a Habsburgok saját címersorozataikba Magyarország címereként ilyen formában soha fel nem vették. A Mátyás-kályha mindenképpen az 1480-as évek közepére, második felére keltezhető 80 , és Mátyás III. Frigyessel való vetélkedésének, a magyar uralkodónak az osztrák tartományokra, de ezen túlmenően a császári trónra való igényének heraldikai megfogalmazását jelentheti. Az igények bejelentése a földrajzi körülményekre semmiképpen nem volt tekintettel: a ma Franciaországban lévő, Baseltől nyugatra fekvő Ferrette, de még a voralbergi Feldkirch meghódítása sem szerepelhetett Mátyás reális céljai között. A III. Frigyes és I. Miksa említett címersorozatiban szereplő Magyarország megszerzése annál inkább elérhető volt - a címervetélkedés végső soron teljes Habsburg-osztrák győzelmet hozott. 81
