Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Buzás Gergely – Lővei Pál: A visegrádi királyi palota Mátyás címeres kályhája
A lovagalakos kályha kronológiai problémái Azért foglalkoztunk ilyen részletesen a visegrádi kályha oroszlános csempéjével, mivel alapvető információkat tartalmaz a régészeti és művészettörténeti szakirodalom egyik sokat vitatott problémájáról: a lovagalakos kályha körének keltezéséről. Ezt a kályhát első feldolgozója, Holl Imre V. László korára datálta, illetve az ő személyéhez kötötte. A kályha készítését az 1454-1457 közötti időre keltezte. 1 Ezzel az elméletttel szemben már Zdenek Smetánka 32 , Jaromir Kouba 33 , Balogh Jolán 34 , Rosemarie Franz 35 , Pavel J. Michna 36 , Konrad Strauss 37 , Szatmári Sarolta 38 , Feld István 39 és Tamási Judit 40 is több régészeti, művészettörténeti és címertani érvet sorakoztatott fel. Ok e kör 15. század utolsó negyede körüli datálását tartották valószínűbbnek. A visegrádi Mátyás-kori kályha ebben a vitában újabb jelentős érveket szolgáltathat. Mind régészetileg, mind pedig - miként majd látni fogjuk - heraldikailag is hitelesen alátámasztott a visegrádi kályha kései Mátyás-kori keltezése. Az egyértelműen a kályhához tartozó, a lovagalakos körből származó csempék itteni feltűnése a lovagalakos kör keltezését erőteljesen a kési Mátyás-kor, az 1480-as évek felé viszi el. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy az általunk tárgyalt Mátyás-kori kályhát készítő műhely csempéinek nagy része a lovagalakos kályha körétől alapvetően eltérő stílust képvisel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lovagalakos típusú negatívok korábbiak lennének. Ennek ellene mond, hogy magához a lovagalakos kályhához tartozó egyszerűbb oroszlános csempe későbbi változata a visegrádi Mátyás-kori kályhán megjelenő oroszlános csempének. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a visegrádi palotát Mátyás megrendelésére felszerelő kályhásműhelyben megvoltak a Mátyás címeres kályha teljes, és a lovagalakos kályhának legalábbis részleges csempekészletéhez való modellsorozatok, és ezeket egyes kályháknál összevegyíthették. Feld István hívta fel a figyelmet arra, hog}' a lovagos körhöz tartozó csempéken semmi sem utal Magyarországra. A rajtuk előforduló címerek alapján elképzelhetőnek tartja, hog}' ezek III. Frigyesre is vonatkozhattak. 41 Lehetséges, hogy a lovagalakos kályha csempéinek modelljei eredetileg Ausztriában, III. Frigyes számára készültek, majd Mátyás ausztriai hódításai után kerültek csak Magyarországra. A visegrádi Mátyás-kályha analógiái A tárgyalt kályhának a visegrádi palotában több példánya is állt. Ezek valószínűleg nem voltak teljesen azonos felépítésűek. Az északkeleti palotaépület délnyugati részén, valamint a déli palota egyik terméből ismerünk nagyobb mennyiségű ilyen csempét. Több töredék előkerült az alsóvárból is, törökkori rétegekből, de ezek nagy része valószínűleg a palotából jutott oda. 42 A visegrádi kályha csempetípusai ismertek a budai palotából 43 , egy típus Vajdahunyadról 44 , és velük azonos negatívból készült, de eltérő szerkezetű csempék előkerültek a nagyvázsonyi várból is 45 . A jól rekonstruálható kályhaforma is figyelmet érdemel. Kissé nyújtott alaprajza a salzburgi kályháéval egyezik meg. Ez a forma a 15-16. században nem lehetett túlságosan ritka, létét igazolják a téglalap alakú tetőcsempék, amelyek a 15. század elejétől előfordulnak. 46 Ezek a kályhák éppúgy építészeti előképeket követtek, mint szabályos centrális alaprajzú társaik. Ennek a kissé elnyújtott alaprajzú toronyformának a legjelentősebb 15. századi emléke a kölni városháza tornya 41 , de ugyanezt a típust követi Halle an der Saale várostornya, a Roter Turm is 48 .
