Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Buzás Gergely – Lővei Pál: A visegrádi királyi palota Mátyás címeres kályhája

hogv egv kályhába voltak beépítve, és egyetlen kályha számára, egyszerre készítették őket. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert a csempék stilárisan nem egységesek. Határozottan két csoportra különíthetőek el. A kályha alsó és fölső részét képező, dongáshátú csempék - egész és fél csempék - különböző típusai, a lábazati és párkánycsempék, a padka burkolócsempéi, az oromcsempék és a téglalap alakú, valamint az egyik háromszögletű tetőcsempe típus képviseli az egyik csoportot. A másik csoportba a kályha egyetlen zárt előlapú csempéje1

, a másik háromszögletű tetőcsempetípus--, az oromcsempék csúcsára tűzött terrakotta keresztvirágok3

, valamint a sarokcsempékre ragasztott szoborfülkék és szobrocskák

24 tartoznak. Ez utóbbi csempék mind az úgynevezett lovagalakos kályha körébe sorolhatók. E stilárisan különböző két csoport egybetartozását a lelőhely, az anyag és a máz azonossága mellett egyéb tényezők is bizonyítják. A zárt előlapú, sziklás talajon fekvő oroszlánt ábrázoló csempetípus a kályha egyetlen zárt előlapú típusa. (3. kép) A másik csempesorozathoz tartozó, növényi mustrás, zárt előlapú csempe3. kép Oroszlánt ábrázoló kályhacsempe töredékei a visegrádi Mátyás-kályháról; Hack Róbert (OMvH) felvétele