Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna
(Turany, Szlovákia) templom 1490 körüli Szent Katalin-oltára, 29 hiszen több oltára is lehetett a kápolnának. 30 A kápolna létrejöttének körülményeit nem ismerjük, azonban egy szerencsés véletlen némi segítséget jelent eredete kérdéseinek vizsgálatában. Köztudott, hogy a bécsi páholy hagyatékában fennmaradtak olyan tervrajzok, amelyeknek ismerete kétség kívül igazolható a csütörtökhelyi kápolna vonatkozásában. A tervrajzok és a fennálló épület összehasonlítása adalékkal szolgálhat az építész és a megrendelő intencióira vonatkozóan. Az építész valószínűleg a bécsi páholy tagja volt, de legalábbis közel állt a páholyhoz, hiszen a páholy hagyatékában fennmaradt 31 , 1450 körüli tervrajzok alapján dolgozott, sőt az sem kizárt, hogy maga rajzolta, legalábbis másolta azokat. A 17.022-es terv (7. kép) a pergamen eredetiről (6. kép) készített, papírra rajzolt másolatot őriz. A megépült kápolna több ponton eltér a tervek által rögzítettől. Ezek közül az építész számlájára valószínőleg azok a változtatások írandók, amelyek egy témavariáns elemeiként értékelhetők, amelyekkel az építész a lehetőségek egyik változatát fogalmazta meg, és amelyekben adott esetben a modern törekvések is kifejezésre juthattak. A 17.063-as terven (9. kép) látható boltozatrajz készítője két, négyosztású ablakkal áttört szakaszhoz a nyolcszög öt oldalával záródó, csillaghálós kóruszáradékot illesztett. Az ebből eredő anomáliát a parieri boltozatháló bordavezetésének megtörésével küszöbölte ki. Ezzel szemben a csütörtökhelyi mester - és ebben az oldalnézet összhangjának keresése is közrejátszhatott - három, négyosztású szakaszra tagolta az épületet, továbbá a tér egységesítése miatt feladva a csillaghálós záradékot, egyszerű, parieri boltozatot alkalmazott. A kápolna konstrukciójának leginkább figyelemre méltó része a függőkonzolos karzat. Megalkotásáért akkor is kijár az ismeretlen mesternek az elismerés, ha nem saját, hanem szintén kész tervek alapján valósította meg a szerkezetet. Amellett ugyanis, hogy kétszakaszos, térgöbe bordákkal alakított, alaprajzi vetületében ívnégyszöges hálóboltozata a bécsi Szent István-dómnak a Hans Puchsbaum által az 1440-es években épített főhajóboltozatának módosított és kicsinyített mása, az építész a hazai anyagban egyedülálló módon úgy hozott létre kéthajós szerkezetet, hogy a karzat középtengelyében a boltozat hordásához szükséges két oszlop helyett függőkonzolokat alkalmazott. (1. kép) Sajátos megoldás tűnik fel a kápolna boltozattartó szerkezetében is: a felfutó hengertagokat oszlopfőkkel szakította meg a mester, míg az alkápolnában fejezet nélküli faloszlopokról indította a bordákat. Minthogy hasonló, oszlopfőkkel megszakított hengertagos konstrukcióval a bécsi Szent István-dóm 1420-1440 táján állított hosszházpillérein talákozunk, felvetődik a gondolat, hogy a csütörtökhelyi mester az említett időszak hagyományain iskolázott, ezeket még helyenként érvényre juttató idősebb építész volt. Ezzel szemben minden bizonnyal a megrendelő szempontjait tükrözi a boltozatra, az oltár fölé felkerült címerpajzs a koronás oroszlánnal (általában Szapolyai - címernek tartják), és esetleg az ő utasítására hagyták el a terven és a másolaton is - amely talán az építkezésen használtak közül maradt fenn - szereplő, az ablakokat övező szamárhátíveket. (6-7. kép) Az ablakmérműveknek (6-8. kép) a tervtől eltérő elhelyezése a véletlen műve is lehet, a rajzon látható galéria pedig feltehetően elpusztult. A legfontosabb változtatás azonban az alkápolnás konstrukció. Hacsak nem egyéb, az egyházi fennhatóság által sugallt, szakrális meghatározottságú funkció követelményéből fakadt ez a módosítás, ez az igény kétségkívül a megrendelő szélesebb horizontjára utal, bár nem a művészetszemlélet kvalitatív jellegének értelmében. A megrendelők többségének művészethez való viszonyára egyébként is az „in materio et aftificio venustiorum'-szemlélet lehetett inkább jel-
