Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna

dalának nyugati végéhez folyosó csatlakozik, ez köti ma össze az épületet a Csákyak emeltette, újkori kolostorral, illetve feltételezhető elődjével, egy kúriával. A folyosó minden bizonnyal középkori eredetű, hiszen ide helyezték be a plébániatemplomnak a kápona emelésekor újra cserélt, 13. századi kapuját, továbbá az alkápolna lépcsője periódusát tekintve középkoriként szerepel egy felmérési rajzon,

21 amely valószínűleg a kápolna 1899-1901-es helyreállítása idején készült. (5. kép) Feltehetően ezen az ajtón hozták volna be a holttesteket és a síremlékeket, ugyanis a kápolna északnyugati sarkában kialakított lépcső erre teljesen alkalmatlan. Kriptákban, alkápolnákban elhelyezett sírkövekről, síremlékekről számos forrás tanúskodik. Ezek egy csoportja speciális testületekhez köthető. A párizsi Sainte-Chapelle alkápolnájának kanonoksírjairól már esett szó. Volt azonban egy másik csoport is, ide egyes lovagrendi kápolnák tartoznak. Marienburgban a Máriakápolna alatt helyezkedik el a Szent Anna-kápolna, a lovagrendi nagymesterek temetkezőhelye. Itt 1341-ben temettek először nagymestert, röviddel azelőtt, hog)' 1344-ben felszentelték a Mária-kápolnát. Ez különösen jó példa a funkciók szétválasztásának igényére, - a felső kápolna más célra szolgált, mint a halotti misék színhelyeként elgondolt Szent Anna-kápolna.

22 Az 1440-ben alapított Hattyú-rend kápolnáját a harlungenbergi Mária-templom nyugati homlokzatához építették hozzá. Az 1443-ban már álló épület alaprajzát tekintve olyan centrális tér volt, amelyet észak és dél felé poligon térrészekkel bővítettek. Az alsó szint keleti oldalán oltár állt, a nyugatin sírfülkét alakítottak ki. Itt volt a rendtagok nyugvóhelye, míg a felső szintet a rendi káptalan gyűléseinek tartották fenn.

23 A hagyományok eme összefüggésrendszere ösztönözhette közvetve vagy közvetlenül a csütörtökhelyi kápolna építtetőjét, de hatással lehettek rá a királyi építkezések elsősorban nem temetkezési célra emelt udvari kettőskápolnái: a budai váré, a Kammerhofé vagy a bécsi Burgé,

24 és számolni kell az illetékes egyházi hatóság befolyásával is. Mindenképpen többirányú hatásról lehet szó. Alsó tere temetkezőhely lehetett, a halotti misék mondásához nyilván már a középkorban oltár állott benne, melyet talán a késő középkori halottkultusz népszerű szentjének, Szent Annának dedikáltak. (Valószínűleg ennek volt késői utóda az a rokokó oltár, amelyet az 1899-1901-es helyreállítás során távolítottak el, illetve helyeztek át a templom karzata alá.

25

) Az alsó kápolna a 19. századi adatok szerint a Hétfájdalmú Mária dedikációt viselte. Ismerünk ugyan egy 1528-as adatot, mely szerint a szepesi plébánosok testvérülete mielőtt megtartotta az éppen esedékes senior-választást, halotti misét mondatott az elhunyt káposztafalvi plébánosért a csütörtökhelyi kápolnában,

26 azt azonban nem tudni, az alsó, vagy a felső kápolnában került-e erre sor. Mindenesetre meglehetősen kétséges, hogy ez az esemény a kápolna speciális, élő liturgikus rendjébe illeszkedett, hiszen bizonytalan, hog)' egyáltalán volt-e ilyen. Hasonlóképpen kérdéses, vajon a felső kápolnateret - amely elsősorban votiv misék mondására szántak, és amelyet az alapító család gyűléseinek kereteként is elgondolhattak - a szepesi plébánosok testvérület is használta-e a középkorban. Bár a Szent Lélek és Szűz Mária, majd Szent László patronátusa alatt álló konfraternitás csütörtökhelyi ülésezéséről 1298-ból is van adat,

2/ úgy tűnik, a testvérület Lőcsén tartotta székhelyét, gyűléseinek pedig - késő középkori és kora újkori források alapján - a konfraternitáshoz tartozó plébániák felváltva adtak otthont. Nem tudjuk, hogy kinek a tiszteletére szentelték a felső kápolnát, de az a tény, hogy a 17. században a Mennybe felvett Máriának dedikálták, és hog)

7 a Pethő Rozália által 1747-ben állíttatott új oltárba egy 1450 táján festett, Mária halálát ábrá-