Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna

a párizsi épület kettőskápolna-konstrukciója. A szemlélet megfelel annak az előkép-utánzat viszonynak, amely a „scemantem Aquensem Basilicam" épített kápolnákat (pl. Germigny des Prés) jellemzi.

17 Nem követte ezt a szerkezetet a bécsi minorita templomhoz épített, a Szent Lajos francia király tiszteletére szentelt kápolna

18 sem, pedig létrejöttének körülményeit és alaprajzi formáját tekintve aligha lehetett független a párizsitól. (Az építtető, az 1330-ban meghalt Aragóniái Izabella síremléke az oltár előtt kapott helyet.) Ugyanígy elmondható, hog)' azok a jegyek, amelyek az 1248-ban felszentelt Sainte-Chapelle-nek reprezentatív jellegét kölcsönöztek, és amelyeket a csütörtökhelyi kápolna is örökölt, a gótika olyan sajátosságai, amelyek az 1222 előtt befejezett klosterneuburgi (Alsó-Ausztria) Capella Speciosán és az 1238 körüli, Saint Germain-en-Laye-ben emelt királyi kápolnán már megfogalmazódtak. Ez utóbbit Pierre Montreuil építette, szintén IX. Lajos király megbízásából „in materio et artificio venustiorum".

19 A típus fontos példája az amiens-i katedrális középső, Mária tiszteletére szentelt kóruskápolnája is (1240-41). A szerkezeti megoldások pedig nagyrészt a katedrális-építészet eszköztárából származnak (lásd a katedrálisok kórusának a kápolnakoszorú fölé emelkedő, a trifóriumzóna feletti szintjét). Ha tehát a megrendelés reprezentatív kápolna építésére vonatkozott, sok esetben a párizsi Sainte-Chapelle-hez többé-kevésbé hasonló épület jött létre, általában annak kettőskápolna-szerkezete nélkül. 3. kép A pulkaui templom alaprajza; Dehio-Handbuch. Die Kunstdenkmäler Österreichs. Niderösterreich. Nördlich der Donau. Wien 1990. 912. nyomán.