Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól

8. A könyöklők kialakításához és a nyugati ablakok befalazásához azonos méretű téglákat és megegyező minőségű habarcsot használtak. 9. Ezeket a hajóablakok könyöklőinek 19. század második fele előtti megemelésében találtuk; ezzel az emeléssel az eredetileg a szentélyablakoknál másfél méterrel alacsonyabban lévő könyöklőket a szentélvablakok könyöklőmagasságához igazították. A 19. századi felmérések már ezt az állapotot örökíűk meg. Az osztótöredékek feltehetőleg az akkor már mérmű nélküli ablakokból származhatnak. 10. A „barokk szobortemető "-bői; ez a századfordulón szétvert egyik ablakból származhat. 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Könyvtár, MOB Irattár, 33/1923. 12. Ekkor a templom 1937-ben készült klinker-lábazatát eltávolították. 13. Erről már korábban Cs. Sebestyén Károly is tudomást szerzett. Az ásatásáról szóló beszámolóban az alábbiakat olvashatjuk: „Ezek a kövek minden kétséget kizáróan másodlagos helyen vannak alkalmazva...": Tatárjáráskori templom nyomaira bukkantak az alsé>városi régészeti ásatásoknál. Szegedi Új Nemzedék, 1943. február 14., vasárnap, 5. o. 14. Összesen 66 darabot. A gótikus faragványok közé román koriak is kerültek. 15. Két hasonlé), e csoporthoz tartozó, köfaragójellel ellátott kő került elő a kolostor déli szárnyának emeleü falából. Minthogy ez a fal biztosan az 1713 utáni barokk pericidusban épült (1713-ban itt még Fachwerk-szerkezetű az emelet fala, ezt a 18. század folyamán elbontották és tömör téglafallal falazták újra), biztosak lehetünk abban, hogy a szentély tám pill éréinek kőfedése a 18. században készült. 16. A templom meszelt vakolata a csatlakozóponton azt bizonyította, hogy a torony építése a szentély északi oldala mellett a felszentelés után kezdődött, egyidőben a káptalanterem építésével; ez utéjbbit a kötésben lévő falak tanúsítják. 1543-ban a toronyépítés abbamaradt. 17. Esetleg csak lefényképezett, vagy felmért darabok. 18. „A sekrestye északi falában levő fülkében...a téglafalba befalazott középkori oszlopfőt" és zárókövet bontottak ki: Cs. Sebestyén: Előzetes beszámoló 1-2. 19. Reizner IV. 54.: Mátyás király megerősíti Szeged város polgárainak ősidőktől fogva gyakorolt egyházkegyúri jogát a Szent Demeter-, Szent György- „et magistratus hospitalium sancti Petri apostoli" és Szent Erzsébet-templomokra nézve. 20. Hazai Okmánytár V. Kiadják Ipolyi Arnold, Nagy Imre és Véghety Dezső, Győrött, 1873. 388.: Szilágyi Lászlé) kőházáról tesz említést „ante ecclesiam bead petrj". 21. Eperjessy Kálmán: Szeged legrégibb látképe. Föld és ember, 1928. 1-3. 22. Cs. Sebestyén. 1938. 89-90.; Cs. Sebestyén: Előzetes beszámoló 3-4.; Szegedi Új Nemzedék (mint 13. jegyzet) i. m. 23. Szeged története 1. 301-302. (Kürti Béla - Szegfű László - Horváth Ferenc), 416-417. (Retrovirs István), 486-488. (Kulcsár Péter—1Lorváth Ferenc); Málé 17-18, 20.; Trogmayer 1992.; Trogmayer 1993. 24. Das Hospital als Bautyp des Mittelalters. Köln 1963. 25. Craemer 97. 26. Craemer 99. 27. Craemer- 98. 28. Craemer 87, 98. 29. Lukács: Előzetes beszámoló; Lukács: Szeged 38. 30. Romanini, Angiola Maria: Die Architektur der ersten franziskanischen Niederlassungen. In: 800 Jahre Franz. von Assisi. Franziskanische Kunst und Kultur des Mittelalters, (kiállítási katalógus) Krems-Stein 1982. 407-408. 31. VB. az 1497-es oklevéllel. 32. Korábbi hipotézisemet (Lukács: Előzetes beszámolé)), mely szerint a kolostor ki nem épült keleti szárnyának helyén állt, a későbbi kutatások, illetve tereprendezési munkák során tett megfigyelések nem igazolták. 33. Itt semmiképp nem számolhatunk barokk javítással, mint az Trogmayer Otté> feltételezte (Trogmayer 1992), ez statikailag lehetetlen, vő.: Lukács: Szeged 39.; 5. kép 34. Entz Géza: Kőtár. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. Szerk. Bálint Alajos. Szeged é.n. [1965] 14-15., képe: 15, 17.: Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Bp. 1958. 47.; 35. kép. 35. 1990-ben a kolostor északnyugati sarkán lévő virágoskert földjében architektonikus faragványokat találtunk, majd 1991 végén, 1992 elején a kolostor nyugati szárnyával szemközti, egykori istállóépület legújabb kori feltöltéséből figurális töredékek és szobortorzók kerültek elő a nyomda kivitelezése során. A kivitelezést végző cég, a Papp Vilmos által vezetett „Posztamens Bt." munkatársai gondos odafigyelésének köszönhető, hogy a nyomdagépek alapozása közben a szobrokra felfigyeltek (majd feltárásukban is részt vettek). 36. Bálint 1966. 38-39.; 27. kép; Bálint: Alsóváros 127-129.; Szeged története 2. 600. (Nagy Zoltán). 37. Csupán Mária alakja sérült erősebben.