Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól

3. kép A Havi Boldogasszony-templom egyetlen mérműtöredéke; felmérési rajz: Koppány Tiborné rabját faragiák át. (4-5. kép) Mindez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy egy ro­mán kori épület köveit használták fel, átfaragva, a gótikus lábazat építésekor. 13 A gótikus főpárkányt nem bontottuk meg. Egységesen készült, a templom kü­lönböző építési periódusai után, melyeket itt nem tárgyalunk. Az a tény, hogy a felszentelést megörökítő két 1503-as évszámú kőtábla (alattuk egy-egy emberfej) a hajó északi és déli falába másodlagosan lett elhelyezve, és hogy az épületen egy­ségesen végigvitt főpárkány utólag készült, arra utal - a kőanyag azonossága alap­ján -, hogy itt szintén román kori kövek másodlagos felhasználásával számolha­tunk. Az évszámos kőtáblák alatt elhelyezett két emberfej az időjárás viszontagsá­gaitól erősen károsodott; nem zárható ki, bog}' ezek is román kori faragványok. A szentély támpilléreinek fedlapjairól már a kutatás megkezdése előtt sejtettük, hogy jórészt másodlagosan elhelyezett, utólag vízorral ellátott faragványokból ké­szültek. 1985-ben ezeket - azt remélve, hogy az épületegyüttes hiányzó faragvá­nyait helyezték ide - levettük a támpillérekről. 14 A kövek közül 3 db két különbö­ző gótikus kapuhoz tartozott; ezen kívül íáloszlop-darabok, különböző méretű, el­szedett nyíláskeret-darabok, könyöklők, stb. voltak közöttük. Jellemzőjük, hogy többségükön kőfaragójel van.

Next

/
Thumbnails
Contents