Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól

3. kép A Havi Boldogasszony-templom egyetlen mérműtöredéke; felmérési rajz: Koppány Tiborné rabját faragiák át. (4-5. kép) Mindez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy egy román kori épület köveit használták fel, átfaragva, a gótikus lábazat építésekor.

13 A gótikus főpárkányt nem bontottuk meg. Egységesen készült, a templom különböző építési periódusai után, melyeket itt nem tárgyalunk. Az a tény, hogy a felszentelést megörökítő két 1503-as évszámú kőtábla (alattuk egy-egy emberfej) a hajó északi és déli falába másodlagosan lett elhelyezve, és hogy az épületen egységesen végigvitt főpárkány utólag készült, arra utal - a kőanyag azonossága alapján -, hogy itt szintén román kori kövek másodlagos felhasználásával számolhatunk. Az évszámos kőtáblák alatt elhelyezett két emberfej az időjárás viszontagságaitól erősen károsodott; nem zárható ki, bog}' ezek is román kori faragványok. A szentély támpilléreinek fedlapjairól már a kutatás megkezdése előtt sejtettük, hogy jórészt másodlagosan elhelyezett, utólag vízorral ellátott faragványokból készültek. 1985-ben ezeket - azt remélve, hogy az épületegyüttes hiányzó faragványait helyezték ide - levettük a támpillérekről.

14 A kövek közül 3 db két különböző gótikus kapuhoz tartozott; ezen kívül íáloszlop-darabok, különböző méretű, elszedett nyíláskeret-darabok, könyöklők, stb. voltak közöttük. Jellemzőjük, hogy többségükön kőfaragójel van.