Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól
A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól LUKÁCS ZSUZSA - SZÓNOKY MIKLÓS - HADNAGY ÁRPÁD* E tanulmányban a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kutatása során, - egy kivételtől eltekintve másodlagos helyről előkerült -, több mint kétszáz kőfaragványt szeretnénk röviden ismertetni. 1 A művészettörténeti és geológiai vizsgálatoktól új stílus- és műhelykapcsolatok tisztázását várhatjuk. A faragványok nem egy időben készültek, és maguk a kövek sem egy helyről származnak. Kronológiai sorrendet igen nehéz közöttük felállítani, mivel jórészüket másodlagosan is felhasználták, átfaragták, stb., ezért ismertetésüknél egyedül beépítésük időpontjából indulhatunk ki. 2 A kőben szegény Alföldön épült, gótikus kolostoregyüttes első épülete a ma álló kolostor nyugati szárnya volt, amit a 18. században átépítettek. Az épület emeletén sorakoztak a szerzetesi cellák, melyek egy középfolyosóról nyíltak. Ezt a folyosót délről egy nagyméretű, keresztosztós, csavart lábazatról induló, pálcatagos kőkeretű ablak világította meg. Könyöklőjét, osztójának és nyugati kávájának maradványait in situ találtuk meg. (1. kép) Hasonló ablak kőkeretének fészkét tártuk fel a nyugati szárny déli homlokzatának földszintjén is (2. kép), továbbá három hasonlóét a nyugati homlokzat földszintjének déli szakaszán. E négy földszinti ablakról feltételezzük, hogy az első káptalan terem megvilágítására szolgáltak. A földszinti ablakokban in situ keretdarabokat nem találtunk, de a nyílások méreteinek egyezése és a kőfaragványok fészkeinek azonos mérete, továbbá a barokk falakból és befalazásokból kibontott keretdarabok több hasonló nyílás meglétére utalnak. E kőkeretes ablakok előkerülése egy olyan datálási problémát vet fel, mely nem csak a szegedi kolostort, hanem Szeged középkori topográfiáját is érinti. Mint már említettük, az építéstörténeti kutatások alapján felállított relaüv kronológia szerint az együttes első épülete a kolostor nyugati szárnya. Ezt korábban - amíg kivitelezés közben, 1991-ben az in situ keretdarabok elő nem kerültek - magunk is a szakirodalomban eddig elfogadott évszámhoz, az 1459-es oklevélhez kötöttük. 3 Tekintettel arra, hogy az újabb kutatások ennek az ablaktípusnak az elterjedési időpontját rendkívül pontosan, oklevelekkel igazoltan datálják 4 , a kolostor első szárnyának felépültét későbbre - az 1480-as évekre - kell tennünk. 5 A Havi Boldogasszony-templom építése az első kolostorszárny befejezése után kezdődhetett meg. A szokástól eltérően a hajó - mely közel esett a nyugati szárnyhoz - felépítésével kezdték az építkezést. Ennek építőanyaga kizárólag tégla; ebből épült a bélletes nyugati és déli bejárat is. Mérműves ablakairól múltszázadi
