Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Deák Klára – Tóth Mária: A hédervári gótikus kapu festett kövei

3. Milyen lehetett az eredeti színezés? 4. Milyen környezeti ártalmak tételezhetők fel a pigmentelváltozások okaként? Mint a kérdésfeltevésből kitűnik, az adekvát válasz megtalálásához többirányú analitikai vizsgálatra volt szükség. Ezek két legfontosabb csoportja a szerkezetvizsgálat

1

, illetve az elemanalitika

2 volt. A színpigmentek, a kő- és vakolatanyag meghatározásához a mintavételnél lehetőség szerint úgy jártunk el, hog)' a hordozó kőtől a legfelső felületig, keresztmetszetben sikerüljön képet kapni az egymást követő rétegekről. A minták keresztmetszetének átlag és fókuszált elemösszetételi spektrumát meghatároztuk. A kapott elemzési adatok jó áttekintést adtak a pigmentek anyagáról, illetve a vakolatanyagban való elhelyezkedésükről. Ezen túlmenően a felületi mintákat is részletesen vizsgáltuk, a szennyezők, korróziós termékek meghatározása céljából. Mivel az anyag tulajdonságát - szín, termikus és mechanikai jellemzők - az a szerkezet határozza meg, amelyben az. elemösszetétel realizálódik, az elkülönített rétegek fázisösszetételét röntgen szerkezetvizsgálattal határoztuk meg. Tekintsük át vizsgálati eredményeinket a feltett kérdések sorrendjében. A kapu kőanyaga szürkés, sárgásfehér biogén mészkő, gazdag ősmaradvány-tartalommal. Uralkodó ásványfázisai: kalcit, dolomit, kvarc. A freskó töredékek vakolatanyagának összetétele alapvetően eltér a hordozó kőanyagétól. Uralkodó ásványai: kvarc, plagioklász, földpát, káliföldpát, klorit, kaolinit, csillám, kalcit, dolomit. A vakolat alsó (pigmentmentes) és a felső festett része, az úgynevezett simítóvakolat összetételét tekintve különböző (1. ábra, 1. sz. táblázat). Mint látható, a simítóvakolat kalcitdúsabb, kevesebb a földpát- és agyagásvány-tartalma, viszont je1. ábra Kőzet és vakolatrétegek röntgen diffraktogram részletei