Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Marosi Ernő: Újabb Zsigmond-portrék

6. V. ö. 1. jegyzet. 7. Schmid, Alfred: Zur Frühgeschichte des Bildnisses in der Westschweiz. Im: Von Angesicht zu Angesicht 1983. (mint 3. jegyzet) 158. sk. és 8. kép. 8. A Richental-krónikában pl. 19b-20a oldal: facsimile-kiadás, Konstanz 1964, v.o.: Zolnay LászlóMarosi Ernő: A budavári szoborlelet. Bp. 1989. 14. és 19. sz., 86, 88. kép, 157. sk. A viseletekhez 1.: Kovács Éva: Viselet és divat Zsigmond korában. In: Művészet Zsigmond... 1987. (mint 2. jegyzet), Tanulmányok 226 skk. 9. Kéry 1972. (mint 2. jegyzet) 44 skk és 23, 24. kép. 10. Helyzetéhez, irodalmához, értelmezés- és attribuciós problémáihoz 1. Végh 1987. (mint 2. jegyzet), Katalógus Zs. 38a-b sz., 57. skk. 11. Kéry 1972. (mint 2. jegyzet), 93-96; Abb. 76 és Abb. 64. 12. Az összefüggést először fejti ki: Knauer, Elfriede: A cvbiculo Avgvstorum, Bemerkungen zu Rogier van der Weydens Bladelin-Altar. Zeitschrift für Kunstgeschichte 33 (1970) 332-339.; elismeri Kéry is: 1972. (mint 2. jegyzet) 97. 13. Azonosítása: Ewald, Wilhelm: Siegelkunde. München-Berlin 1914. (Utánnyomás: München-Wien 1972.) 143, 139. A Zsigmond pecsét helyzetéhez 1. még: Butler, Robert-Henri: Échanges d'influences dans les chancelleries souveraines du Moyen Age, d'après les types des sceaux de majesté. Académie des Inscriptions et Belles-Lettres, Comptes-rendus des scéances de l'année 1968, 219. 14. Ez értelmezéshez 1. Die Persönlichkeit Sigismunds in der Kunst c. tanulmányokat, amely az 1987-es budapesti kollokvium anyagával együtt egyelőre még publikálásra vár, és részben hasonló okfejtést: Marosi, E.: Die Skulpturen der Sigismundszeit in Buda und die Anschaulichkeit der Kunst des frühen 15. Jahrhunderts. Kunsthistorisches Jahrbuch der Universität Graz XXIV (1990) 182-195. 15. Knauer 1970. (mint 2. jegyzet) 336. 16. Brandis, Tilo: Ein mittelhochdeutscher Papst-Kaiser-Rotulus des 15. Jahrhunderts. Im: Festschrift Albi Rosenthal. Hrsg. v. Rudolf Elvers, Tutzingen 1984. 67-80., különösen 70. sk. és 3. kép. A további ismertetés e forrás nyomán. - A kézirat jelzete: Staatsbibliothek Preußischer Kulturbesitz Berlin, Hdschr. 143. 17. TA d. Brincken, Maria-Dorothea: Die universalhistorischen Vorstellungen des Johann von Marignola OFM. Die einzige mittelalterliche Weltchronik mit Fernostkenntnis. Archiv für Kulturgeschichte 49 (1967) 320. sk., v. ö. uö: Mappa mundi und Chronographia. Studien zur imago mundi des abendländischen Mittelalters. Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters 24 (1968) 124. sk. A három alapelv: persone, a quibus res geste sunt, et loca, in quibus geste sunt, et tempóra, quando geste sunt.