Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

hoz és mert „ilyen fényes sekrestyét nem nagyon ismerünk": A ferencesek letelepedése Szécsény­ben. In: Tanulmányok Szécsény Múltjából 2. Szécsény 1979. 9.; Marosi Ernő a teremszerű kápta­lantermek kéJzé sorolja: Koldulórendi építészet Magyaországon. Kézirat, sajtó alatt, 1989. Megje­lenik „A középkori Magyarország koldulórendi építészetének kutatása" című kötetben (Országos Műemlékvédelmi Hivatal). 5. Említi: DümmerUng Ödön: A Ferences rend középkori csúcsíves stílű építészetének emlékei Ma­gyarországon. Technika XXII (1941) 393.; 1705-ben Rákóczi, emlékiratai tanúsága szerint a Bor­júpáston felállított fejedelmi sátorban lakott: II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyar­országi háborúról. Bp. 1978. 363.; A szabadságharc alatt a fejedelem többször megfordult Szé­csényben. A ferenceseket mindig kedvelte - nevelője és Zrínyi Ilona gyétntatója, Bárkányi János a kolostor barokk újjáépítésének elindítója volt, akit ekkorra már más kolostorba helyeztek: Ka­rácsonyi János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp. 1924. II. 98. 6. Az újabb megfigyeléseink miatt újra kell értelmeznünk a kutatásainkról először leírtakat: 0. Lá­szay Judit: A szecsenyi ferences kolostor „Rákóczi" - szobája. Műemlékvédelmi Szemle 1991/1. 20-23. 7. Anjoukori Okmánytár III. Szerk. Nagy Imre. Bp. 1883. 71-72. 8. Idézi: König Kelemen: Hatszázéves ferences élet Szécsényben. Vác 1931. 16. 9. König (mint 8. jegyzet) i. m. 18. 10. König (mint 8. jegyzet) i. m.: 20., 56. jegyzet. 11. König (mint 8. jegyzet) i. m.: 21. 12. História Domus Szécsényiensis 1739-1784. 1. 13. König (mint 8. jegyzet) i. m. 44., 110 jegyzet; Az akkor birtokos Szecsenyi László bejelenti a sági konvent előtt 1454-ben az utóbbi 15 évben a csehek által okozott veszteségeit.; Mocsári Antal: Ne­mes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statisztikai esmértetése. Pest 1826. III. 137­206. 14. Karácsonyi (mint 5. jegyzet) i. m. I. 344. 15. Karácsonyi (mint 5. jegyzet) i. m. I. 66. 16. Karácsonyi (mint 5. jegyzet) i. m. I. 66, 378, 385. 17. Karácsonyi (mint 5. jegyzet) i. m. 349. 18. König (mint 8. jgyzet) i. m. 63. 19. König (mint 8. jegyzet) i. m. 140.; A História Domus I. kötete, 1627-es bejegyzés: „rursus aedifi­catur convenais a barone Bosnyák". 20. König (mint 8. jegyzet) i. m. 162. 21. Noha Fügedi Erik a ferencesek városon kívül épített kolostorai között a szécsényit is felsorolja: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. In. Fügedi Erik: Koldult) barátok, polgárok, ne­mesek. Bp. 1981. 475., 77. jegyzet. 22. A 14. századi plébániatemplomról adott információ az ásatásvezető F. Bodnár Katalin szíves köz­lése, valamint a feltárást jelenleg folytató Majcher Tamás: Szécsény közigazgatási egység középkori régészeti topográfiája. Szakdolgozat, kézirat. 1993. 13. 23. Az eredeti téglafalazat a boltozatig visszabontott állapotban maradt meg. 24. Már Dávid Ferenc is felfigyelt erre a tényre, felverve, hogy talán szabadonálk) volt az ív: Művé­szettörténeti szakvélemény. A szecsenyi r. k. plébániatemplom s a hozzákapcsolódó kolostorrész tetőfelújítása. Kézirat, 1986. OMvH Tervtár. 25. Az alsó terem falazata törtkőből, a felsőé kisméretű téglából (12x23x5,5 cm) épült. A különböző anyaghasználat nem feltétlenül utal külön periódusra. 26. A kolostorban az előkerült, többször javított, középkori téglapadló szintje mindenhol -58 és 62 cm között mutatkozott. Az ajtó szélessége kb. 1 m lehetett. 27. Römer Flóris szerint Ulászló, esetleg II. Lajos korából való: Rómer hagyaték I. 110. (OMvH Könyv­tár); Pataki Viktor szerint a 15. századnál nem volt korábbi: A szecsenyi kolostor középkori mű­vészete. In: König (mint 8. jegyzet) i. m. 325.; DümmerUng Ödönnél 15. század közepi: (mint 5. jegyzet) i. m. 392. 28. Gen thon (mint 2. jegyzet) i. m. 377.: 14. század közepe; Magyarországi művészet (mint 3. jegyzet) i. m. 407.: a sekrestye 1380 körüli datálása a Szent Lászlót és Szent Katalint ábrázoló zárókövek alapján - „a kegyúri családban 1380 körül élt László és Katalin, Szecsenyi Frank gyermekei. így lehetséges, hogy a sekrestye Tamás fiának, Franknak a megrendelésére készült...".; A család ge­nealógiájával foglalkozó munkákban {Nagy Iván: Magyarország családai 12. Pest 1865. 344.; Kem­pelen Béla: Nemes családok 10. Bp. 1931. 91.) Szecsenyi Tamás unokája Frank, kinek valóban van László és Kata vagy Dorottya nevű gyermeke. Mégis úgy véljük, hogy annyira elterjedt, népszerű szentekről van szó, hogy nem kell ebből feltétlenül az építkezés idejére következtetni. 29. Marosi, Ernő: Einige tendenziöse Planänderungen. Acta Technika 77 (1974) 306, 308. 30. Donin, Richard: Die Bettelordenskirchen in Österreich. Wien 1935. 206., 92, 93, 94, 95. kép; 124.

Next

/
Thumbnails
Contents