Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

jük. Csehországban számos hasonló - amúgy formai megjelenése alapján a korai várak típusába besorolható - objektum található. Ezeket az erősségeket a cseh kutatás a várak védelmére épített ágyúállásként határozta meg.

101 A magunk részéről úgy véljük, hogy a hasonló topográfiai elhelyezkedést mutató Sajónémeti két „vára" közül az alacsonyabban elhelyezkedőt szintén ugyanezen célból emelték.

102 Végezetül elérkeztünk a vár életének utolsó korszakához. Mátyás 1460 évi támadása után

103 pár évvel a várat még kijavították, bár ennek ellentmondani látszik nemcsak Bonfini tudósítása, hanem egy 1463-as oklevél, amelyben Zagyvafőt várhelyként említik meg.

104 Valóban elmondhatjuk - és ezt bizonyították a kutatások is -, hogy az ostrom alkalmával a vár nagyrésze leégett. A legnagyobb károkat a déli várfal környéke, valamint a lakószárny keleti fele szenvedte el. A „helyreállítási" munkálatok során a helyiség beomlott és leégett födémjére agyagos földet terítettek. A sarokban feltárt kályhaalapozás tanúsága szerint a - most már feltehetően egy térként működő - szinteket új szemeskályhával fűtötték ki. Ezekkel a munkákkal egy időben a déli várfal előtti részen egy nagyobb méretű tereprendezést is végeztek, melynek során a pusztulási rétegeket agyagos földdel fedték be. Ezek után még néhány évig lakták a várat, mely állításunkat az 1463 és 1465-ben vert Mátyás dénárok jelenléte is bizonyítja. Egy 1478. évi oklevél, amelyben a Tornaiakat iktatták volna be - többek között - Zagyvafő birtokába is, a várat elhagyottnak és lakatlannak említi.

105 JEGYZETEK 1. Bodnár - Cabello 1989. 180-183. 2. Engel 1977. 220.; Pálmány 1989. 26.; Bodnár-Cabello 1989. 180. 3. Nagy 1857-1868.; Wertner 1892.; Karácsonyi 1900-1901. 4. Wertner 1901. 114-116. 5. CD VI/1. 69-70. = Dl. 1300. Ez egyúttal Zagyvafő nevének első előfordulása - azonban nem feltédenül jelenti azt, hogy a megállapodás a várban született. 6. AO IV. 217. Talán ugyancsak e Pető fia az a Miklós, aki nógrádi nemesek - köztük számos Kacsics nembéli - között tanúskodik egy palásti ügyben, 1358-ban: Palásthy 1890-1891. I. 104-121. 7. Balassa lt. 118. = Dl. 165764. 8. Dl. 96521. (Vay es. lt.) 9. Bakács 1982. 970. 10. ZSO I. 3125. 11. Sztáray ot. II. 46-47. 12. Teleki ot. I. 372-373. 13. Dl. 57163. (Berényi cs. lt.) 14. Dl. 57164. (Berényi es. lt.) A Bárkányiak részét 1524-ben Babazenthersebeth-nek nevezik, és Hont megyeinek mondják: Dl. 57180. (Berényi cs. lt.) 15. Dl. 10961.' 16. Balassa lt. 280. = Dl. 65868. 17. Dl. 43677. (Múzeumi t. a.) 18. Melczer ot. 39. sz. Nem tartjuk kizártnak, hogy a keltezés téves, lehet, hogy valójában 1427-ben történt a dolog. 19. A tartozékok közül Zagyvafő falu a mai Zagyvaróna község része, Korlát a mai Konradovce falu Szlovákiában Fülek (Fil'akovo) és Várgede (Hodejov) között, Inaszó a mai Inászóbánya puszta Zagyvarónától délre, Bába (a későbbi Szenterzsébet) talán azonos a Fülektől nyugatra eső Alsóés Felsőbába puszták valamelyikével. Garáb nehezen lokalizálható. Eleve kizárható a premontrei monostoráról nevezetes mai Garáb falu Hollókő közelében. Számba jöhet a Losonctól északra eső Kálnógaráb (Hrabovo), a mai Kálnó (Kalinovo) része, sőt volt egy Pusztagaráb Fülek közelében is. Nem kizárt az sem, hogy Libercse (Nagylibercse-L'uborec, Kislibercse-L'uborecka) környékén feküdt. Itt jegyezzük meg, hogy a vár 1435-ös tartozékai között, Csánki Dezső és Nagy Iván által