Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

III. tábla 11. Alsó karvért. (1. árok északi vége, falon kívüli omlásból.) A bal alsókar formáját követő, domborított darab egyetlen lemezből készült. A kar belső oldala felé eső része nyitott, míg a kar külső oldalát védő részének felülete bordázott. Hasonlóan a vállvérthez a karvértet is szegecsekkel erősítették fel. 6 ÍV. tábla 1. Lánc. (2. árok közepe, ciszterna melletti omlásból.) A piskóta alakú láncszemek kovácsolt vaspálcából, hajlítással készültek. Végüket egymásra ková­csolással kötötték össze. A különböző nagyságú szemekből álló láncdarab feltehe­tően szekér alkatrészéhez tartozhatott. 77 ÍV. tábla 2. Vaskarika. (1. árok északi vége, osztófalon belüli omlásból.) A kari­ka vaspálcából kovácsolással készült, melynek végeit egymásra kalapálták. A füleki vár ásatásából előkerült darabok közül néhány füllel volt ellátva/ 8 TV. tábla 3-4. Nagyfejű szegek. (1. árok középső szakaszának omlásából.) A sze­gek vaspálcából kovácsolással készültek. Egyik végüket hegyesre kalapálták, míg a másik végül fejét kerekre és dombomra formálták. Száruk téglalap keresztmetsze­tű. Általában ajtópánt vagy vasalás rögzítésére használták őket. /9 ÍV. tábla 5-7. Piskótafej alakú szegek. (1. árok déli vége, falon túli, agyagos fel­töltésből.) Vaspálcából kovácsolással készültek. Száruk téglalap keresztmetszetű, végük hegyesre kalapált. Az esetek többségében kisebb-nagyobb asztalos- illetve ácsmunkáknál használták ezeket a szegeket. 80 ÍV. tábla 8. Nyélborítás. (A vártól északnyugatra lévő objektum pusztulási réte­géből.) Vékony lemezből kovácsolással és domborítással készült, nyitott darab. Egyik végébe szeglyukat ütöttek, míg a másikra egy kb. 1 cm széles vasszalagot ko­vácsoltak. Elképzelhető, hogy a borítás köpüs vagy hüvelyes felerősítésű buzo­gányfej nyeléhez tartozhatott. 81 IV. tábla 9. Vasreszelő. (1. árok déli vége, falon túli omlásból.) A vasszalagból kovácsolással készült, fokozatosan elkeskenyedő reszelő hegye hiányzik. Rövid és széles nyéltüskéjének felülete sima. Az ovális keresztmetszetű törzsének lap- és ol­dalfelületét finom vonalú, egymást sűrűn keresztező rovátkolás borítja. 82 IV. tábla 10. Vaskés. (1. árok északi vége, falon túli omlásból.) A mai konyha­késre emlékeztető darabot vasszalagból, kovácsolással készítették. A hegyben vég­ződő, vaskos, a hosszú nyéltüske irányában - azzal szögben csatlakozó - fokozato­san szélesedő penge éle egyenes. Hátának csupán a penge hegye felé eső negye­dét képezték ki ívesre. 83 Csonttárgyak TV. tábla 11. Csontsíp. (1. árok déli vége, falon kívüli pusztulási rétegből.) Töre­dékes darab. Hossza 9 cm, átmérője 0,9 cm. A síp közepe táján egy 0,4 cm átmé­rőjű lyuk van. 84 IV. tábla 12. Csontveret. (1. árok déli vége, falon kívüli pusztulási rétegből.) A csontból esztergált, illetve faragott veret pártaöv tartozéka, minden bizonnyal szíj­véget díszített. A téglalap alakú, egyik végén csúcsban végződő, míg másik felét „V" alakú bevágással befejezett veret egyik felületét félköríves formára bekarcolt, kettős vonalakkal díszítették. Felerősítésére három szeglyukat fúrtak a vereten. A csuti középkori temetőből előkerült, hasonló csontveretekkel ellátott pártaöveket az ásató a 15. század második felére datálta. 80 A Tiszaujfaluban feltárt leánysírból származó teljes — szintén csontveretes - pártaövet közlője szintén a késő közép­korra helyezte. 86

Next

/
Thumbnails
Contents