Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

I. tábla 1-2. (1. árok déli vége, a falon kívüli sziklamáladékos feltöltésből, vala­mint II. szelvény, nyugati fal alapozásából.) Fehér anyagú, vastag falu, kavicsokkal soványított, rövid nyakú és nagyalakú fa­zekak töredékei. Szájuk kihajló, peremkiképzésük kettős tagolású, vállukon spirál vonaldíszítés fut végig. A töredékek minden bizonnyal a vár első építési korszaká­hoz köthetők, bár előkerülési helyük egyértelműen a várfal és a lakószárny terüle­tére esik. 59 Az első töredéket a budai anyagban is megtalálható analógiák alapján a 13. századra datálhatjuk. 60 A második töredék simább felületkiképzése, valami­vel gondosabban soványított anyaga, valamint a körbefutó spirálvonalak egymás­tól való szabályosabb elhelyezkedése az (edény) töredék készítését inkább a 13. század végére, a 14. század elejére helyezi. 61 I. tábla 3-4. (1. árok déli vége, falon kívüli agyagos feltöltésből és a 3. árok, szik­lafelszínről.) Fehér anyagú, vékony falú, gondosan simított felületű töredékek. Erősen kihaj­ló szájuknak peremkiképzése szögfej formához hasonló. A rövid nyakhoz csatla­kozó válltól bordázás díszíti felületüket. Ezeknek a szabályosabb, bordázott olda­lú, szögfej formára kiképzett peremű edényeknek a készítését a kutatás a 14. szá­zadra helyezi. 62 I. tábla 5. (3. árok omlásából.) Fehér anyagú, vékony falú, enyhén íves falú fedőnek a töredéke. I. tábla 6-9. (2. árok nyugati vége, falon túli omlásból, valamint a kisméretű ob­jektum pusztulási rétegéből [7-9].) A sárgásfehér anyagú, vékony falú, finoman iszapolt - korsókhoz és kancsókhoz tartozó - töredékek felületét vörös, geometri­kus festés borítja (körívesen fogazott, illetve két párhuzamos sáv közötti részt ki­töltő, háromszög formájú, párhuzamos csíkozás). A 15. századra datálható töredé­kek olyan edények darabjai, amelyeknek a korábbi típusoknál öblösebbre kikép­zett középső - az edény derekát jelentő - részét vörös festés borítja. 63 II. tábla 1. (I. szelvény, a leégett födém közül.) Vékony falú, fehér anyagú, fino­man iszapolt, mázatlan korsó. 64 Erősen kihasasodó testéhez aránylag szűk átmé­rőjű talp csatlakozik. Az élesen metszet szájperem alatti részen széles hornyolat fut körbe. Vállát bordázás díszíti. Vékony szalagfüle a peremhornyolat alsó szélé­től indulva a váll és a has találkozásánál csatlakozik az edény falához. A has felső háromnegyed részét vörös színű, háromszögeket formáló sávfestés borítja. Ugyan­akkor a száj vízszintes felületét - szintén vörös színű - fogazott díszítés ékesíti, vala­mint ugyanilyen színű a peremhornyolatot kitöltő, körbefutó sávfestés is. Az edénynek - melyeknek készítése a 16. század első felére is átnyúlik - pontos másai kerültek elő Hollókőn, Budán és Taron. 6; ' II. tábla 2. (2. árok középső szakasza, a ciszterna melletti omlás alól.) LJgyancsak a korszak terméke (15. század vége, 16. század eleje) a vörös anya­gú, vékony falú töredék is. Enyhén kihajló, lekerekített szájpereme széles gallér­ral csatlakozik a nyaktaghoz. Vállát körbefutó bordázás díszíti. A galléros perem alsó széléről induló széles - bevágásokkal díszített - fül a has felső negyedénél csatlakozik az edény falához. II. tábla 3. (2. árok nyugati vége, falon kívüli omlásrétegből.) Fehér anyagú, durván iszapolt, vékony falú darab. Kiemelkedő gombjának tete­je élesen metszett. A fedőgombot utólag applikálták a testre. II. tábla 4. (I. szelvény, a kályhaalapozás feletti omlásból.) Sárgásfehér, apró kavicsokkal soványított. Elől nyitott, félhenger alakú kányha­szem. 66 II. tábla 5. (I. szelvény, a kályhaalapozás feletti omlásból.) Anyaga sárgásfehér, apró kavicsokkal soványított, elől nyitott, tál alakú kályha-

Next

/
Thumbnails
Contents