Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

I. tábla 1-2. (1. árok déli vége, a falon kívüli sziklamáladékos feltöltésből, valamint II. szelvény, nyugati fal alapozásából.) Fehér anyagú, vastag falu, kavicsokkal soványított, rövid nyakú és nagyalakú fazekak töredékei. Szájuk kihajló, peremkiképzésük kettős tagolású, vállukon spirál vonaldíszítés fut végig. A töredékek minden bizonnyal a vár első építési korszakához köthetők, bár előkerülési helyük egyértelműen a várfal és a lakószárny területére esik.

59 Az első töredéket a budai anyagban is megtalálható analógiák alapján a 13. századra datálhatjuk.

60 A második töredék simább felületkiképzése, valamivel gondosabban soványított anyaga, valamint a körbefutó spirálvonalak egymástól való szabályosabb elhelyezkedése az (edény) töredék készítését inkább a 13. század végére, a 14. század elejére helyezi.

61 I. tábla 3-4. (1. árok déli vége, falon kívüli agyagos feltöltésből és a 3. árok, sziklafelszínről.) Fehér anyagú, vékony falú, gondosan simított felületű töredékek. Erősen kihajló szájuknak peremkiképzése szögfej formához hasonló. A rövid nyakhoz csatlakozó válltól bordázás díszíti felületüket. Ezeknek a szabályosabb, bordázott oldalú, szögfej formára kiképzett peremű edényeknek a készítését a kutatás a 14. századra helyezi.

62 I. tábla 5. (3. árok omlásából.) Fehér anyagú, vékony falú, enyhén íves falú fedőnek a töredéke. I. tábla 6-9. (2. árok nyugati vége, falon túli omlásból, valamint a kisméretű objektum pusztulási rétegéből [7-9].) A sárgásfehér anyagú, vékony falú, finoman iszapolt - korsókhoz és kancsókhoz tartozó - töredékek felületét vörös, geometrikus festés borítja (körívesen fogazott, illetve két párhuzamos sáv közötti részt kitöltő, háromszög formájú, párhuzamos csíkozás). A 15. századra datálható töredékek olyan edények darabjai, amelyeknek a korábbi típusoknál öblösebbre kiképzett középső - az edény derekát jelentő - részét vörös festés borítja.

63 II. tábla 1. (I. szelvény, a leégett födém közül.) Vékony falú, fehér anyagú, finoman iszapolt, mázatlan korsó.

64 Erősen kihasasodó testéhez aránylag szűk átmérőjű talp csatlakozik. Az élesen metszet szájperem alatti részen széles hornyolat fut körbe. Vállát bordázás díszíti. Vékony szalagfüle a peremhornyolat alsó szélétől indulva a váll és a has találkozásánál csatlakozik az edény falához. A has felső háromnegyed részét vörös színű, háromszögeket formáló sávfestés borítja. Ugyanakkor a száj vízszintes felületét - szintén vörös színű - fogazott díszítés ékesíti, valamint ugyanilyen színű a peremhornyolatot kitöltő, körbefutó sávfestés is. Az edénynek - melyeknek készítése a 16. század első felére is átnyúlik - pontos másai kerültek elő Hollókőn, Budán és Taron.

6;

' II. tábla 2. (2. árok középső szakasza, a ciszterna melletti omlás alól.) LJgyancsak a korszak terméke (15. század vége, 16. század eleje) a vörös anyagú, vékony falú töredék is. Enyhén kihajló, lekerekített szájpereme széles gallérral csatlakozik a nyaktaghoz. Vállát körbefutó bordázás díszíti. A galléros perem alsó széléről induló széles - bevágásokkal díszített - fül a has felső negyedénél csatlakozik az edény falához. II. tábla 3. (2. árok nyugati vége, falon kívüli omlásrétegből.) Fehér anyagú, durván iszapolt, vékony falú darab. Kiemelkedő gombjának teteje élesen metszett. A fedőgombot utólag applikálták a testre. II. tábla 4. (I. szelvény, a kályhaalapozás feletti omlásból.) Sárgásfehér, apró kavicsokkal soványított. Elől nyitott, félhenger alakú kányhaszem.

66 II. tábla 5. (I. szelvény, a kályhaalapozás feletti omlásból.) Anyaga sárgásfehér, apró kavicsokkal soványított, elől nyitott, tál alakú kályha-