Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

Vázsonykó vára. Legkorábbi részének, a négyemeletes lakótoronynak részletei, főképpen kókeresztosztású ablakai és ajtókeretei alapján 15. századi eredetű, építése nem sokkal előzhette meg első, 1469-ből származó említését. Akkori birtokosai és egyben építtetői a Vázsony nembeli Vezsenyiek. A vár építése idején a 10x12 méter méretű lakótoronyból, vele azonos szélességű udvarból, a toronnyal szemben kisebb épületből és a keleti kaputoronyból állott; vizesárok és sánc vette körül. A Vezsenyi család utolsó tagjának, Lászlónak 1472-ben bekövetkezett halála után Mátyás király „gyermekségétől fogva hű katonájának", Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi itt építette ki családi székhelyét, bár az ország más részein is voltak birtokai és várai. A településnek mezóvárosi rangot szerzett, pálos kolostort alapított benne, átépíttette a korábbi plébániatemplomot, legnagyobb építkezése azonban a vár bővítése volt. Annak nyugati és északi oldalára új lakószárnyak kerültek és az egész várat négy sarkán kerek tornyokkal erősített magas kőfal vette körül. Még Kinizsi életében, később a második építési szakaszban a négytornyos külső falat övező várárok külső szélére újabb támpilléres falöv épült, végül pedig a keleti kapu elé háromnegyedkör alaprajzú kapuvédó barbakánt emeltek (38. kép). Kinizsit, aki 1494-ben hunyt el, az általa alapított pálos kolostorba temették. A vár 42. ábra Nagyvázsony, a vár alaprajza