Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig
rös homokkőből faragott, félköríves kapuja felett copf, füzéres párkány és félköríves ablak az 1829-es évszámmal. Ebben és a templom belsejét megvilágító kétoldali ablakokban a Balaton környékének legkorábbi romantikus emlékeiként gótizáló mérművek találhatók. A torony tetején háromrészes órapárkányon szokatlan formájú sisak ül. A főbejárat jobb oldalán márványtábla hirdeti Pálóczi Horváth Ádám emlékét. Berendezéséből a szószék az úrasztala és a Mózes-szék finom vonalú, diófából faragott és aranyozott klasszicista asztalosmunka, a padok ezeknél egyszerűbb, késő barokk vonalúak. A templom 1826-1830 között épült. Tervezője ismeretlen. Építője Strakovits Sebestyén veszprémi kőművesmester, nevét a kőfaragó munkát végző Kugler Mihály keszthelyi kőfaragó szerződése örökítette meg. Az ácsmunkára a veszprémi Fogt József, a toronysisak rézfedésére a szintén veszprémi Brenner József rézműves, az ajtók és ablakok készítésére a füredi Balogh Péter asztalos, a belső aranyozás végzésére az ifjabb Bucher Ferenc szerződött. A szószéket, az úrasztalát, a Mózes-padot, a padokat és a nagykapukat a Tolnanémediben lakó nemes Geremi Horváth Ferenc asztalosmester készítette, a harangot a pesti Schandt Andrással öntettek. (Védett műemlék.) Templomrom a Balatonfüredről Balatonszólős felé vezető út menti temetőben, a várostól északnyugatra. A középkorban a ma Füredhez tartozó Siske, az Árpád-korban Papsoka falu plébániatemploma volt. Szabálytalan vonalú körítőfalon belül egyhajós, nyugati elóépítménnyel és déli előcsarnokkal bővített, sokszögű szentélyű épület volt, a hajó nyugati részén kétívű, középoszlopos karzattal, a diadalív két oldalán mellékoltárokkal, szentélye felett bordás gótikus keresztboltozattal. Északi hajófala és szentélyvégzódése maradt meg magasan, az utóbbiban látszanak a boltozatok indításai. Többi falát a rom konzerválását megelőző régészeti ásatás hozta a felszínre 1964-65-ben. Papsoka Szt. Mihály-egyháza a tihanyi apátság birtokainak 1211-ben készített összeírásában már szerepel. 1381 és 1476 között siskei, illetve füredi Szt. Mihály-templomként említik 1550-ben Felsőfüred plébániája. A Füredre beköltöző lakosság a 16. században elhagyta a falut, temploma elpusztult. A romokat az OMF tárta fel és konzerválta. (Védett műemlék.) R.k. templom, Arács. Keletéit, nyugati toronnyal épült egyhajós, keskenyebb és egyenes szentélyzáródású, déli előcsarnokkal, rendelkező, mai formájában késő barokk templom, amelyet valószínűleg a falu középkori egyházából alakítottak 1785-ben, Pauly Mihály, a pápai Esterházy-uradalom építőmesterének tervei alapján. Oltára és szószéke 1793-ban készült, klasszicizáló késő barokk stílusban. (Műemlékileg védett.) Ref. templom, Arács. A telek mélyén álló épület 1786-ban épült. Tornya 1921-22-ból származik azelőtt fa harangláb állt az udvarán. (Műemlékileg védett.) Kertészeti Szakközépiskola, Arács, Hősök tere 1. Főépületét és az udvar nyugati szélén levő földszintes, egykori istállószárnyat balatoni nyaralókastély számára Széchényi Ferenc gróf, a Nemzeti Múzeum és a róla elnevezett könyvtár alapítója építtette 1782ben. A reformkorban a Füreden sokszor megfordult Széchenyi Istvánnak ez a ház volt az otthona. 1870-ben eklektikus stílusban gyermeknevelő otthonnak építették át. A főépülettől jobbra levő emeletes házat 1871-ben lakásoknak a bal oldalit 1892-ben tante-