Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - V. Balatonboglártól Siófokig

SÁGVÁR R. k. templom. Erőteljes párkányokkal osztott homlokzati tornyán magas órapárkány felett eklektikus sisak ül. Hajója négyboltszakaszos, szentélye sokszög záródású. A szentély mellett boltozott sekrestye. Belsejében copf szószék és mellékoltár, rokokó keretelésű Nepomuki Szt. János-kép, valamint keresztelókút. A 15. századtól ismert falu a fehérvári prépostság egyházas helye volt. A török korban elpusztult. Középkori templomát, amelyből a törökök kastélyt építettek Takaró Mihály tihanyi kapitány 1557-ben rajtaütésszerűén elfoglalta és felrobbantat ta. A mai templomot 1755-1756-ban Lenthy István veszprémi nagyprépost építtette. (Műemlékileg védett.) Ref. templom. 1819-ben emelt barokk terem templom, félköríves záródással. Oromzatos főhomlokzata felett emelkedő órapárkányos, hagymasisakos torony, homlokzatain egyszerű késői barokk vakolatarchitektúrával (99. kép). Belsó terének két végén falazott karzatok vannak két-két pilléren, felettük hevederek közötti csehsüvegboltozatok borítják Hangvetős barokk szószéke fából faragott. (Műemlékleg védett.) Nepomuki Szt. János-szobor, Petőfi Sándor u. 16. Tömb formájú alapzaton álló dór pilléren népies szobor, a pilléren előlapján felirat és az 1830-as évszám. (Védett szobor.) SIÓFOK Borharapó, Fó u. 43. Romantikus és szecessziós részletképzéssel átalak'tott 18. század végi, barokk eredetű egyemeletes ház. Emeletén hét ablaktengelyes, lent üzletportálokkal átépített homlokzata közepén oromzatos bejárati rizalit van. (Műemlékleg védett.) R. k. templom, Balatonkiliti. Klasszicizáló késő barokk stílusban, finom részletekkel és arányokkal megépített templom háromszakaszos bejárati homlokzata felett kétemeletes, órapárkányos toronnyal, azon hegyes gúlasisakkal. Háromboltszakaszos hajója, félköríves szentélye, belsejében hasas orgonakórusa van. Főoltára 19. század eleji kasszicista, mellékoltára és padjai barokk formájúak. Kiliti a 14. század eleji pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. A török hódoltságban elpusztult templomát már a 17. század első felében újjáépítették a protestánsok tőlük azonban 1673-ban elvette a földesúr veszprémi káptalan. 1703 és 1763 között ismét a protestánsoké volt, ettől kezdve újból katolikus templom, amelyet akkor a káptalan hozatott rendbe. A mai templomot 1801 és 1804 között emelték a korábbi helyére. (Műemlékleg védett.) R. k. plébániaház, Balatonkiliti, Asztalos János u. 3. Az utcavonallal párhuzamosan 1812-1813-ban épített, földszintes, oromzatos és nyeregtetős lakóház, sima homlokzatokkal, azon és az épület belsejében csekély késő barokk és kasszicizáló részlettel. (Műemlékleg védett.)