Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - V. Balatonboglártól Siófokig

falsávok, azokon hármas főpárkány felett két voluta közt emelkedik a torony, sarkain ión lizénákkal. Többszörösen tört szemöldökös ajtaja felett ovális ablak. 1757-1758-ban Tóti Lengyel Gáspámé, Sztranyay Julianna építtette akkori családi szőlőjükben. (Műemlékileg védett.) BALATONÖSZÖD R. k. templom. Középkori eredetű, keletéit, barokk átépítésben megmaradt templom. Bejárati homlokzata előtt kétemeletes, órapárkányos torony áll. Hajóját csehsüvegboltozat-sor fedi, dongaboltozatos szentélye sokszög záródású. A szentély északi oldalán négyzetes alaprajzú sekrestye. A hajó nyugati végében két pilléren orgonakarzat van. Tornya, hajója és az abban levő karzat középkori, szentélyét valószínűleg a középkori alapokon építették újra. Őszöd már az Árpád-korban egyházas hely volt, papjairól az 1333-as pápai tizedjegyzék óta maradtak adatok 18. századi újjáépítését követően jelenlegi részletformáit 1891-ben nyerte. (Műemlékleg védett.) Ref. templom. A szélein vázákkal díszített és oromzatos bejárati homlokzata felett erőteljes, késő barokk vakolatarchitektúrával díszített, órapárkányos torony emelkedik. Karzatos és félköríves záródású belseje síkmennyezetes. Mai formájában késői barokk 1788-ban emelték korábbi, 1758-ban már meglevő templom helyére. (Műemlékleg védett.) Magtár, József Attila u. 5. A helyi termelőszövetkezet birtokában levő, a múlt század második feléből származó egyemeletes, két végén oromzatos, egyszerű tömegű és felületű, védett épület. Lakóház, József Attila u. 4. Fésűs építésű, oromzatos és nádfedésű, udvari oldalán túlnyújtott eresze alatt tornác. (Védett népi műemlék.) BALATONSZABADI R. k. templom. Háromtengelyes, dór falsávokkal osztott és háromtagú főpárkánnyal lezárt főhomlokzatából copf vázákkal díszített íves oromfalak között emelkedik az ión lizénás, órapárkányos torony, amelyet ksméretű sisak fed. Háromboltszakaszos hajójához keskenyebb szentély csatlakozik mindkettőt csehsüvegboltozatok fedik. Berendezéséből a főoltár a 19. század első feléből származó kasszicizáló késő barokk, mellékoltára, gyóntatószéke, keresztelókútja 18. századi barokk szószéke rokokó. Az 1748-as egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint akkor fából készült temploma volt, mert az ősi egyház romja a falutól távol terült el. Ez a középkori templom az Árpád-korból származott, papja a 14. század eleji pápai tizedjegyzékekben szerepel. 1747-ben romjai még magasan álltak Föld alatti maradványait 1983-ban tárták fel, fallal körülvett és 12. századi volt, egyhajós, íves szentélyű alaprajzzal, déli oldalán ks toronnyal. A gótika korában támpillérekkel látták el és beboltozták. A mai templom 1778-ban épült, tornya pedig 1813 és 1823 között. (Műemlékleg védett.)