Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Műemlékek - IV. Balatonszentgyörgytől Fonyódig
szentélyt, annak északi oldalára tornyot emeltek. Hajóját és szentélyét egyaránt boltozták, falait a boltozat rendszerének megfelelően támpillérekkel építették meg. A torony földszintjén sekrestye, első emeletén a szentélybe nyíló karzat volt. Nyugati homlokfalán megmaradt a tetőszerkezet lenyomata. (Védett rom.) SOMOGYVÁR R. k. templom, Kossuth u. Homlokzata előtt hagymasisakos torony barokk vakolatarchitekturával, hajója és egyenes záródású szentélye csehsüvegboltozatos. A szentély két oldalán oratóriumok. Berendezése és kifestésé újabb. Somogyvár Mária Magdolna tiszteletére emelt plébániatemplom Árpád-kori volt és a török korban elpusztult faluval együtt nem a mai település helyén feküdt. A mostani templom helyén 1735-ben sövénytemplom állt. 1756-ban Széchényi Antal engedélyt kért a Helytartótanácstól és Bíró Márton veszprémi püspöktől, hogy a falun kívül romban levő és már 1750-ben is említett régi templomot felépíthesse és ahhoz a Somogyvár körüli, többi rom anyagát felhasználhassa. Az engedély ellenére 1790-ben még mindig a fatemplom állt a faluban. Az új templom nem a középkori helyére, hanem a török után új helyre települt község mai közepére 1838-1842 között épült fel klasszicizáló késő barokk stílusban, részben a korábbi templomok részben a kolostor romjainak anyagából. (Műemlékileg védett.) Széchenyi-kastély, Kaposvári u. 4. Nagy kiterjedésű angolparkban álló, formájában korai eklektikus, de barokk elrendezésű, U alaprajzú, nagyméretű és emeletes kastély (89. kép). Középső része kétemeletes és középfolyosós, oldalszárnyai udvari oldalfolyosóval épültek. Főhomlokzata közepén háromtengelyes rizalit, előtte többlépcsős terasz, felette áttört attikán címeres középrész. Udvari középtengelyében négyoszlopos kocsialáhajtó, efelett erkély. A kastély építéstörténete tisztázatlan, eklektikus architektúrája részben 19. századi, részben e századi átépítésekből származik. (Műemlékileg védett.) Bencés apátság romjai a falutól északra fekvő Kupavár-hegyen. A múlt században lecsapolt és egykoron a Balatonnal összefüggő Nagyberek Somogyvárig lenyúló ága felett emelkedő löszdombon, a sáncaiban még ma is látható földvárban feltételezi a történettudomány az Árpádok nemzetségébe tartozó Koppány 10. századi várát. Az 1972 óta tartó régészeti feltárás talált olyan átégett, ún. vörös sáncra valló részleteket, amelyek ezt a feltételezést valószínűvé teszik. Ezt a sáncvárat tette meg az államalapító István király az általa szervezett Somogy megye központjává, amelybe 1091 előtt Szt. László király építtetett kolostort a bencések számára. A somogyvári Szt. Egyed monostort a király a franciaországi Saint Gilles monostorából telepítette és annak fennhatósága alá helyezte, szerzetesei évszázadokon át franciák voltak. A még folyó régészeti feltáró munka és az azt követő, az OMF által végzett romkonzerválás nyomán a későbbi évszázadokban többször átépített, több építési szakaszt mutató, nagy kiterjedésű romterület látható a helyszínen. Maga a rom két részből áll, a templomból és a kolostor maradványaiból. A déli oldalon levő háromhajós, 11. század végi templom keleti végét hármas apszis zárja, nyugati toronypárját az azt követő első két pillérállással együtt később lefalazták a templom belsejétől. A zárófal közepén előkerült, falazott sírgödört tartja a ku-