Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - IV. Balatonszentgyörgytől Fonyódig

BALATONKERESZTÚR R. k. templom. Latinkereszt alaprajzú, egyenes záródású szentéllyel, a hajó két oldalán sekrestyével és kápolnával, a hajú végében orgonakórussal, a sekrestye felett oratóriummal. Kétemeletes, karcsú, órapárkányos tornyán szép vonalú hagymasisak. Homlokzatain lant alakú ablakok Belső terét csehsüvegboltozatok fedik. Berendezésének legszebb darabjai a gazdagon faragott rokokó főoltár és szószék. Rokokó falképei ismeretlen festőtől származnak. Főoltárképén a kereszt mennybevitele, alatta a templom képe. A szentély két oldalán a kereszt megtalálása és az azt visszaszerzó Heraclius császár figurája. A szentély boltozatán a Szentháromság a hajóén az Angyali üdvözlet, a karzat felettin Szt. Cecilia képe. A hajó oldalfalait apostolfigurák valamint Nepomuk Szt. János és Szt. Teréz alakja díszíti. A szószék felett Mária több alakkal. A szentélyben az oratórium festett ablakából az építtető Festetics Kristóf képe teknt le, mellette feltételezhetően az akkori plébános, a hajóban festett ablakban Festeticsné Szegedy Judit alakja látható két ferences szerzetessel (86. kép). 69. ábra Balaton keresztúr, a r.k. templom alaprajzzá A települést helyneve alapján még az Árpád-korban Szent Kereszt titulusú templomáról nevezték el. Ez a török korban elpusztult templom 1748-ban rom volt. Festetics Kristóf 1753-ban kérte újjáépítésének engedélyeztetését a veszprémi püspöktől, ennek nyomán épült meg 1758-ig valószínűleg Hofstädter Kristóf uradalmi építész tervei szerint (69. ábra).