Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Műemlékek - III. Keszthely és Sümeg környéke
század elejéig sümegi várukban laktak. Közülük újabb építkezés az 1648 és 1658 közötti Széchényi György nevéhez fűződik Püspöksége egy évtizede alatt barokk formákkal újult meg a vár palotaszárnya, amelynek udvari oldala elé árkádos, emeletes folyosó került, és amelyre kőbábos korlátú díszlépcső vezetett a belső kaputól. Az építkezést utóda, Sennyey István (1659-1683) folytatta. A szentgotthárdi csatatérről visszavonuló török sereg 1664-ben ostrom alá vette a várost. Lakossága felmenekült a várba, és felgyújtotta a várost. A szél a tüzet felvitte a várba, ennek ellenére a török sereg elvonult. Az utána következő újjáépítés emlékét hirdeti a külső kaputorony nyílása felett Sennyey püspök címere 1674-ből és a kaputoronnyal összeépített ötszögű bástya. A várban lakó utolsó püspök Széchényi Pál (1687-1710) idejében is folyt építkezés a várban (21. ábra). 1705-tól 1709-ig a dunántúli kuruc seregek utánpótlási központját rendezték be falai között. 1709-ben császári kézre jutott, 1726-ig volt benne őrség akkor felszerelését Győrbe vitték, belső kapuját jelképesen felrobbantották épületeit felgyújtották. A hagyomány szerint 1745-ben Padányi Bíró Márton püspök fel akarta építtetni, de Bécsből nem kapott rá engedélyt. A vár első része, a hegyoldal nyugati oldalát körülölelő alsó falszoros a félköríves alaprajzú, késő középkori külső kaputornyon át közelíthető meg. Külső fala pártázatos, lőréses. A belső kapuval szemben ks torony áll a falban, benne széles nyílás, amelyen át a város felől a terhet köteleken felhúzták (82. kép). A falszoros legvégén még egy ks torony van és a meredek hegyoldalra nyíló ks rejtekkapu, amelyen át az istállók trágyáját dobták k a várból. Az egykor felvonóhidas, lovas és gyalogos belső kapu boltozata alól nyíló gótikus ajtajú ks helyiség a 16-17. századi várleltárak szerint a kapuőrző darabontok szobája volt. A vár tágas udvarán víztároló ciszternák és vermek helye látható. Az udvart nyugat felől az egykor barokk előlépcsős és árkádos folyosóval ellátott palotaszárny zárja. Észak végén még a múlt század végén kétemeletes torony emelkedett. Az észak oldalon a támpilléres külső fal mögött védőfolyosós falszoros van, amelyet egy újabb középkori torony megmaradt alsó része szakt meg. Udvari oldala elé később boltozott pincét építettek amelyet ma tető fed. A falszorosban 16-17. századi ágyúállások találhatók. Az északkeleti sarokban van az 1554-ben épített és a 17. században második emelettel magasított, tetővel fedett sarokbástya bejárata. Keletről ismét boltozott ágyúállásokkal épített falszoros védte a várat, előtte emeletes szárny húzódott, földszintjén istállókkal és a konyhával, emeletén az őrség lakóhelyeivel. Déli végén különálló emeletes épület volt a várnagy lakóháza. A vastag fallal elzárt belső várba keskeny, valószínűleg 17. századi ajtó vezet. A fal közepén a befalazott középkori kapu helye látszik, felette Vetési püspök kőcímerének másolata (15. ábra). A belső vár udvarára vezető folyosótól jobbra a 16-17. századi püspök lakosztály helyiségei voltak ma csak pincéi maradtak meg. Balra a többszörösen átépített, ma nyitott tetővel fedett kápolna tere nyílik, amelyet a középkori kapunyílás befalazása után alaktottak jelenlegi méretére. A belső vár udvarának szögletében kőkávás ciszterna van. Az udvart követő keskeny szorosból külön nyílik a torony alsó és egy falépcsőről a felső része. A belső vár öregtornya a vár egyetlen, teljesen helyreállított építménye. (A vár védett műemlék.) A külső városban, amely magában foglalja a középkori eredetű településrészt a legújabb korival együtt, az Árpád u. 1. a város egykori börtönépülete. Egyemeletes, L alaprajzú, utcai szárny földszintjén befalazott árkádos folyosó, hátsó szárnyában vannak a
