Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Műemlékek - III. Keszthely és Sümeg környéke
Szt. István tér 5. Ugyancsak L alaprajzú és barokk eredetű, bár eklektikus homlokzatú lakóház, a múlt század első felében Kecskeméthy Albert Zala megyei mérnöké, később uradalmi ház, 1954 óta tüdőgondozó intézet. (Műemlékileg védett.) Vak Bottyán u. 1. A Szt. István tér házsorának folytatása. Igénytelen homlokzata ellenére az egykori belső város legkorábbi kőháza, amelyet 1696-97-ben Bogyay György püspöki tiszttartó építtetett. A múlt szazad első felében Vajda Ignác jogtudósé, a Hétszemélyes Tábla tagjáé. Valószínűleg ó építtette egykor árkádos udvari szárnyát. Leányával jutott a Kisfaludyakhoz, később ez is polgárcsaládoké lett. (Műemlékileg védett.) Vak Bottyán u. 3. Barokk oromzatos, romantikus homlokzatú földszintes épület, a Kisfaludy epigon Magyar Ferenc költő védett háza. (Műemlékileg védett.) Udvarbíró tér 1. A fallal körülvett belső város északi szakaszának első épülete, szabálytalan U alaprajzzal. Nemesi ház volt, építtetője ismeretlen. (Műemlékileg védett.) Udvarbíró tér 2. Szabadon álló, egyemeletes, eklektikus nagypolgári lakóház. Barokk eredetű, a csabrendeki Oszterhuebereké volt eredetileg. Mai formájára 1890 körül épült, védett ház. Udvarbíró tér 3. és 4. Barokk nemesi lakóházak építtetőik ismeretlenek. (Műemlékileg védett.) Udvarbíró tér 5. Hosszú, oromzatos, befalazott árkádos tornácú barokk lakóház, amelynek elődjét a 17. század utolsó éveiben Lajos Ferenc, Széchényi Pál várnagya építtette, tőle 1701-ben Pereszteghy István püspöki tiszttartóé és utódaié. A múlt században már iparos családok tulajdonában volt. (Műemlékileg védett.) Udvarbíró tér. „Tarisznyavár". A 17. század közepén épült városfal észak felé nyíló lovas és gyalogos kapujának és az azokat védő kerek bástya maradványa. (Műemlékileg védett.) Várrom. (66. ábra) A város felett magasodó, festői várrom a Balaton környékének legnagyobb méretű és romjaiban is a legépebben megmaradt középkori vára (81. kép). Egymástól elkülönülő három részből áll, a külső kaputornyot követő alsó falszorosból, a belső kapun át megközelíthető külső és az onnan nyíló belső várból. A három rész közül a legkorábbi a hegy déli csúcsán ülő belső vár. Ennek falai rejtik azt a 13. század második felében, közelebbről meg nem határozható időben épített első várat, amely valószínűleg egy fallal körülvett toronyból állott és amelyet valamelyik 13. századi veszprémi püspök építtetett. írásban fennmaradt említései 1301-ben kezdődnek. Ezek és az 1957-1965 között végzett feltáró és restauráló munka eredményei arról vallanak, hogy a 15. század második feléig mérete és kiterjedése nem változott, csupán további épületeket emeltek falain belül. A vár romjaiból több olyan késő gótikus faragottkó részlet, ajtóés ablakkeret töredéke került elő, amely a belső vár épületeihez tartozhatott.