Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - III. Keszthely és Sümeg környéke

épületet emelő Rantz János Györgyé 1804-ból, háromszögű alapzaton álló obeliszkkel. Eichner Péter rézműves 1810-es síremléke szarkofág formájú alapzatból kiemelkedő obeliszk A Rantz építőmestert követő Kehrn Vilmos építész 1822-ben készített sírköve egyiptomi oszlopot utánoz. (Védett temető.) Fenékpuszta, római romterület. A 4. században telepített Valcum erőd kerek tornyok sorával erősített falának egy részlete és déli kapujának feltárt és felfalazott maradványa, valamint az egykori város északnyugati sarkában a több építési szakaszban kiépített ókeresztény bazilika és az attól délre elterülő öthajós gabonaraktár alapfalai (1. és 60. ábra). A romokról már a 18. századtól kezdve tudnak az országleírások. A figyelmet 1864-ben megjelent ismertetésével Rómer Flóris hívta fel, amelynek nyomán 1883-ban indultak meg a rendszeres ásatások először Lipp Vilmos, 1898 és 1910 között Csák Árpád vezetésével. Az újabb ásatások 1947 óta folynak ksebb szakaszokban. Ennek eredményei az alapfalaikban bemutatott építmények. (Védett műemlék.) 60. ábra Keszthely - Fenékpuszta, ókeresztény bazilika alaprajza Fenékpuszta, majorság. A Festetics-uradalom Keszthely környék majorságainak egyike, az uradalmi lótenyésztés központja. A 18. században szervezték és telepítették. Itt működött a Festetics Pál által 1750 körül létrehozott hajóépítő műhely is. Központi épülete a barokk eredetű, mai alakjában 1830 körüli, kasszicista Festetics-kúria. Középső része emeletes, homlokzatait dór lizénák tagolják, a köztük levő mezőkben zsalus ablakok vannak. Az emeletes középrész előtt négyívű, pilléreken nyugvó erkély, főpárkánya felett ks térdfalon a Fenék felirat díszlik. A kúria két oldalán egy-egy hosszú és földszintes épület áll, mindegyik homlokzata közepén négyoszlopos, timpanonos portikusz volt egykor. A három központi elhelyezkedésű ház mögött istállók magtárak, kocsiszínek és cselédházak voltak. (Műemlékleg védett.) Szt Ilona-szobor a római romterület északnyugati sarkában. 1826-ban készíttette Festetics László a keszthelyi Kugler Mihály kőfaragóval. Eredetileg a Kis-Balaton révátkelóje mellett állt. (Védett szobor.) LESENCEFALU R. k. templom. Barokkban átépített középkori templom. Nyugati oldalán alul négyszögű, fent nyolcszögbe átmenő, kósisakos torony áll, falaiban ks gótikus ablakokkal