Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - Az államalapítás és a román stílus kora

altemplom közepén egyszerű kereszttel jelölt 11. századi sírkő az alapító király sírját feA tihanyi kolostorból az elmúlt évek helyreállításai során több olyan kófaragvány került elő, amely fényt deríthet a kolostor építésének történetére. Köztük van egy palmettás oszlopfő töredéke, amelyhez hasonló mintájú kőfaragványok a veszprémi székesegyházból kerültek elő. (5. ábra) A tihanyi oszlopfő és a veszprémi párkánytöredékek palmettás motívumvilága, amelyet korábban a honfoglalás kori ötvösség rokon díszítésmódjával hoztak párhuzamba, a 11. század közepén Zalaváron, Pilisszentkereszten, Szekszárdon és még több, szintén királyi vonatkozású építkezésen megtalálható. Ezek bizánci közvetítésű épületdíszítés térhódítását jelzik, valamint azt is, hogy a tihanyi monostort valószínűleg az a műhely építette, amely a veszprémi székesegyház építését 1055 körül fejezte be. Tihany másik 11. századi emléke a kolostortól nem messze fekvő Óvár keleti lejtőjének sziklafalába vágott - a 13. században oroszkói remeteség néven említett - barlangkolostor cellasora és kápolnája. Feltételezhető, hogy első lakóit Kijevből telepítette az onnan hazatérő I. András király. A királyi alapítású, 11. századi bencés kolostorok sorát a Balaton környékén a Szt. László király által 1091-ben alapított somogyvári kolostor zárja. Lakóit Szt. László a franciaországi Clunyból kiinduló egyházi reform mozgalom hatására a délfrancia St. Gilles apátságából telepítette. Alapításánál a király és kísérete mellett ott volt a cluny-i apát és St. Gilles apátja is. A somogyvári bencés monostor temploma háromhajós, három apszissal záródó, nyugati toronypárral és a két torony között előcsarnokkal kialakított. Alaprajza és az elég magasan megmaradt, feltárt falak alapján rekonstruálható egykori képe olyan felső-itáliai eredetű, lombard bazilika-típusra utal, amelyet nagyszabású, de puritán egyszerűsége miatt a clunyi mozgalom kolostorai építésében mindenütt szívesen alkalmazott. Ez az alaprajzi elrendezés és templomforma szinte mintája lett a következő évszázadok magyarországi román építészetének, különösen a nemzetségi monostorok esetében. (2. kép) A somogyvári kolostor építésének idejére a királyi hatalom mellett új építtető rétegként jelentkeztek a nagybirtokos nemzetségek. A Balaton északi partján Palóznaktól és Vöröstótól Egregyig, a somogyi oldalon pedig Balatonberényig és a Marcalival szomszédos Boronkáig hatalmas birtokállománnyal rendelkező Atyusz nemzetség 1121 előtt építtette fel almádi bencés monostorát. A mai Monostorapáti felett emelkedő erdős hegyen egyetlen falcsonk hirdeti helyét. Csak feltételezés lehet, hogy temploma szintén háromhajós bazilika lehetett. A művészettörténet a korai templomok közé sorolja a körtemplomokat, az un. rc> tundákat. A veszprémi vár már említett Szt. György-temploma valóban korai. A Balaton környékén levők a keszthelyi plébániatemplom déli oldalán feltárt rotunda kivételével kisé távolabb vannak a tó partjától. Közéjük tartozik Öskü közismert rotondája, amelyről az 1975-76-ban végzett helyreállítás során tett megfigyelések, többek között di. 5. ábra Tihany, palmettás váll kő