Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - III. Keszthely és Sümeg környéke

lyes, kiemelt középrizalitos homlokzata 1887-ben készült. A 30. számú, Oszmann-ház klasszicizáló emeletes épület, a kétemeletes 33. számú pedig romantikus homlokzata miatt jelentós. Az utca távolabbi részén a 45. számú késői klasszicista iskola és a 89. számú romantikus lakóház tartozik a védett épületek közé. Szabadság u. északi irányban a Kossuth utca folytatása a kastélyig. Epületei mindkét oldalon 18-19. századiak. Elején a mai Georgikon utcából patak folyt át az útkereszteződésen, rajta kőhíd volt, az 1749-ben melléje állított Nepomuki Szt. János-szoborral. A híd másik oldalán az a kronosztikonos, latin feliratú és 1772-ben készített Szt. Flóriánszobor, amely ma a kórház kertjének sarkán van. Az utca keleti oldalának házsorában a 12. és a 16. számúak ma is azt a barokk formát mutatják, ahogyan az 1760-1770-es években egy meg nem valósult, a kastélyra rávezető árkádsor tervében azokat lerajzolták. A 10. és a 14. számúak már csak méretükben képviselik akkori állapotukat, homlokzataikon múlt század végi eklektikus részletképzés látható. Az utca nyugati oldalán egykori uradalmi tiszti'házak sorakoznak. A Szabadság u. 3. számú a kastélypark szélére épült, az utca felé kétablakos homlokzatán valamikor falfestményt keretező vakolatkerettel. Az 5. számú tizenegyablakos tiszttartói lakóház volt, udvari oldalán árkádos tornác húzódik. Homlokzatán Nagyváthy János, a Georgikon első vezetőjének és Tessedik Sámuel, a Georgikon megszervezőjének emléktáblája. A 7. számú, kétablakos gazdatiszti házban született 1810-ben Nagy Ignác, a magyar regényírás egyik úttörője. Az utca házsorát a Szabadság u. 11. számú emeletes szálloda zárja. Helyén már 1715-ben uradalmi szállóház volt. 1776-ban Hofstädter Kristóf készítette a ma is létező, a későbbi időkben sajnálatos módon átalakított, étteremmel bővített copf épület tervét. Az akkor emelt Amazon Szállót az uradalom tartotta fenn, azt bérlőknek adta ki. Részben étterem, részben irodák vannak benne. (Műemlékileg védettek.) Festetics-kastély Jelenlegi kiterjedését, külső és sok szempontból belső megjelenését is 1883-1887 között nyerte, amikor Festetics Tasziló herceg Rumpelmayer Viktor pozsonyi származású bécsi építésszel, illetve annak 1884. évben történt halála után a szintén bécsi Gustav Haas és Maximilian Paschkisch építészekkel a régi kastélyt átépíttette, és csaknem kétszeresére bővíttette (74. kép). Az épület alaprajzában mindkét hátsó szárnyán kihajló U formájú, manzárd tetővel fedett. Egyemeletes keleti főszárnya közepén háromemeletes, hagymasisakos torony emelkedik. A toronytól délre eső része a régi, 18-19. századi, a toronytól északra eső szárnyak a toronnyal együtt az 1880-as években épültek (59. ábra). A kastély helyén a 15. század közepe táján az akkori földesúr Gersei Pethők kúriája állt, és vele szemben, a mai szökőkút helyén egykor emelkedő dombon Keszthely Szt. Mártonról elnevezett ősi plébániatemploma. A várost és a hozzá tartozó hatalmas birtokot 1739-ben véglegesen megszerző Festetics Kristóf 1745-ben kezdte meg a középkori udvarház helyén új kastélya építését. Az első ismert és fennmaradt kastélytervet 1755ben készítette Hofstädter Kristóf uradalmi építész (26. ábra). Az ennek nyomán felépült a már akkor is U alaprajzú, emeletes épület. A terv a kastélyt főhomlokzatának tengelyében a mai kapualj elődjeként kétszer két pillérrel három hajósra osztott kapualjjal,