Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig

ra merőleges elhelyezésű, mögötte istállóval. Az utcában tizenkét védett épület áll. A hegy lábánál húzódó Kossuth utcában is három helyiségből áll a legtöbb ház, itt azonban már tágasabbak a telkek és több az istálló. Az utca tizenhat védett épülete közül a 9. számú előtt mellvédes, nyolc faoszlopos tornác húzódik, oromfala már téglalépcsós. a 18. számú az egykori kanászház, egy tető alatt két szoba-konyhás egységből áll. Az 50-52. számúban egy tető alatt három lakás helyezkedett el, faoszlopos tornáccal, az utca felé zárt homlokzattal. Az 54. számúban az istálló áll védelem alatt. Az 58-62. számú egykori egykori intézőház három lakással és hétívű tornáccal, törtvonalú és barokk formájú íves oromzatokkal 1911-ben épült. Osztrák mesterekkel építtette az Esterházy uradalom a Kossuth u. 70. majorgazda házzal együtt, amely hasonló kialakítású. A Petőfi utca kis telkeken álló házai is két vagy háromosztatúak, többnyire istállóval épültek. Az utca hét védett épületének sorát a kastély hátsó kapujával szemben levő 30. számú ház zárja, amely ma három helyiségből álló lakás, de eredetileg egyterű volt, előtte kétoszlopos tornáccal. Feltételezhetően a kastélyhoz tartozó kapusház. A Rákóczi utca egyetlen védett épülete a 2. számú, háromosztatú, istállós, nádfedésű teteje alatt kétablakos utcai homlokzattal. Alkotóház, volt Esterházy-kastély. L alaprajzú egyemeletes, barokkos homlokzatú és nagyméretű épület, mai homlokzatát 1912 után kapta, amikor vétel útján az Esterházyaké lett. A helyi hagyomány szerint bécsi építész műve. Legrégibb része egy középfolyosós is késő barokk kúria, ez a 18. század végén épült, s ezt többször bővítve érte el jelenlegi kiterjedését. A mögötte elterülő angolpark felé nyugati homlokzata néz, ennek közepén emeletes klasszicista rizalit áll. A parkkal együtt ez a szárny a 19. század első negyedében épülhetett. (Műemlékileg védett.) A vasi templomrom. A falutól délkeletre levő régi temetőben egyenes szentélyzáródású és egyhajós kis Árpád-kori falusi templom alapfalai, a hajó elé épített, alul négyzetes és nyitott, fent nyolcszögbe átmenő, csúcsos kósisakú toronnyal, a hajó mellett oldalkápolnával, a szentély mellett sekrestyével (66. kép). A rom körül egykor volt település a középkori Szigliget-Újfaluval azonosítható. 1958-59-ben tárta fel és konzerválta az OMF. (Védett műemlék.) R. k. kápolna, Rókarántó. Az egyhajós, apszissal záródó Szentháromság-kápolna dór falsávokkal keretezett, oromzatos homlokzata felett emelkedő, falazott sisakos tornyával a múlt század első feléből származó, klasszicista stílusú, 1845-47-ben épült. Külső-hegy az avasi rom és a Rókarántó között, két pincesorral, 19. századi védett présházakkal. A 26. számú szoba-présház-pincéből álló, téglalépcsós homlokzatú, az oromzatban 1862-es évszámmal. A 78. számú oromzatán, a túlnyúló nádtető alatti táblában az 1859-es évszám olvasható. Ugyanez az évszám díszíti a nyaralóvá átalakított 78. számú présházat is. A 113/a számú, ugyancsak szoba-présház-pince alaprajzú épület homlokzatán vakolatdíszes homlokzata felett az 1852-es évszám díszlik. Védett a 115. számú előkertes, L alaprajzú nagyobb lakóház is, amely oromfalas, nádfedésű, utcai szárnyában két szobával, alatta pincével.