Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig

Evangélikus templom. A református templommal azonos évben, 1785-ben épült késő barokk stílusban. Klasszicizáló, faloszlopos és timpanonos bejárati homlokzata felett kétemeletes, órapárkányos, falazott sisakú torony magasodik. Hárommezós, csehsüvegboltozatos belsejében a bejárat mögött négy kőoszlopon boltozott orgonakarzat áll. Homlokzatain sima szegélyek között höbörcsös felületekben helyezkednek el az ablakok. (Műemlékileg védett.) Lakóház, Templom u. 23. A 19. század második feléből való, fésűs beépítésű, utcai szobából, dongaboltozatos konyhából, mögötte újabb szobából és csehsüveges kamrából áll, a konyha előtt háromívű, oszlopos-mellvédes tornáccal. A telken a házzal egybeépült istálló és pajta van. Utcai homlokzatán a két ablak felett vakolatdíszes oromzat van. (Védett műemlék.) Lakóház, Templom u. 45. Szoba-konyha-istállóból álló, 19. századi, védett épület kis előkert mögött. Az első két helyiség előtt három nyílású, íves-mellvédes tornác, oromzatos utcai homlokzatán íves keretezésű két ablak van. SZENTBÉKKÁLLA R. k. templom. Homlokzata felett emelkedő toronnyal, kétboltszakaszos hajóval, félköríves szentéllyel épült késő barokk falusi templom, amelynek építését régebbi helyére 1786-ban kezdette meg Bajzáth József veszprémi püspök és csak 1795-ben fejeztette be a földesúr Esterházy Károly a pápai Pauly Mihállyal. A korábbi templomról az 1745. és az 1778. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv egyaránt azt állítja, hogy régi, és romjaiból állították helyre a 18. század elején. A falut, amely nevét Szt. Benedek tiszteletére emelt templomáról vette, a 13. század vége óta ismerjük temploma tehát Árpád-kori volt. Középkori adatok a 16. századig szólnak róla. Emlékét a templom középkori szenteltvíztartója órzi. Velétei rom. A községtől északra, a temető felett, téglalap alaprajzú, toronyszerű középkori épület. Falai emelet magasságig még állnak, rajtuk az ablakok és egy erkély kőkonzolai, valamint a közbenső fafödém gerendalyukjai láthatók. Feltételezhetően a veszprémi püspökségnek a falu középkori földesurának épülete lehetett. Lakóház, Kossuth Lajos u. 9. 1825-ből származó, fésűs beépítésű, alaprajza szobakonyha, előttük zárt folyosó, újabb szoba és oldalkamra, az első szoba alatt pince. Téglalépcsós oromzatán csigavonalas és tulipános vakolatszemöldökkel koronázott két ablak, az oromzat szellőzője alatt leveles, rozettás, tulipános díszítésű fülkében szobor, felette az „ISTVÁNDI JÓSEF ÉPÉTETTE 1825" felirat (65. kép). (Védett épület.) Lakóház, Petőfi Sándor u. 6. Hasonló beépítésű, szobából, konyhából, istállóból álló épület, a szoba előtt zárt folyosó és kamra. Az oromfalon túlnyúló, nádfedeles tető, a szalagkeretes, höbörcsös vakolatú homlokzaton egyetlen ablak. (Védett.)