Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig
Kerekikáli templomrom, a községtől délkeletre emelkedő domb lejtőjén. Keletéit, egyhajós és egyenes szentélyzáródású, Árpád-kori falusi templom részben présházzá alakított romja (10c. ábra). Magas nyugati zárófalában az egykori karzatot megvilágító résablak. A szentély végfala kivételével alacsonyra omlott, alig felismerhető rom. Papja a 14. századi tizedjegyzékekben szerepel. A 16. század közepén elhagyott plébánia, mert a faluval együtt 1548-ban a törökök elpusztították. (Műemlékileg védett.) Kisfaludi templomrom, a falutól nyugatra, a Mátyás-domb lejtőjén. Keletéit, egyhajós, a román kori hajóval azonos hosszúságú, sokszögzáródású és támpilléres, gótikus szentéllyel. Szentélyének déli fala és a diadalív pillércsonkjai állnak csak belőle, a többi fala leomlott. Építésének korára alaprajzi formájából következtethetünk mert írott adat nem ismert róla. (Műemlékileg védett.) MONOSTORAPÁTI R. k. templom. Egy 1745-ben már réginek mondott és rozzant állapotú, sövényből készült oratórium helyére 1759 és 1762 között Bíró Márton püspök építtette. Dór lizénákkal osztott, hármas tagolású főhomlokzata felett órapárkányos, barokk sisakú torony emelkedik hajója háromboltszakaszos, a nyolcszög három oldalával záródó szentélye mellett kétoldalt kápolna és sekrestye, felettük oratóriumok. A főhomlokzat hármas főpárkányának középső, íves részében az építtető püspök címere. Kettős kompozit lizénákkal osztott belső falfelületein és boltozatain késő barokk architekturafestés, mezőiben festett szoborfülkék a boltozatokon és a szentély falain Nepomuki Szt. János életéből vett jelenetek valamennyi a veszprémi Bucher Xavér Ferenc alkotása 1786-ból (64. kép). Az oldalkápolnákban gótizáló elemekkel vegyes késői klasszicista falfestés, a karzat alatt még későbbi naiv falképek. Faragott barokk fő- és mellékoltárok, gazdag faragású rokokó szószék ve l e szemben barokk keresztkút, egyszerű vonalú barokk padok. A bejárat mellett középkori szenteltvíztartó, a karzat alatt Szentsír-fülke, kihajtható ajtain festett alakokkal. (Védett műemlék.) R. k. plébániaház a templommal szemben, az utca másik oldalán. Többszörösen átalakított, az utcavonallal párhuzamosan épített, oromfalas barokk épület, udvarán befalazott árkádokkal. Padányi Bíró pöspök építtette 1762-ben. (Műemlékileg védett.) Almádi bencés kolostor romjai. Monostorapátitól délkeletre, erdővel benőtt hegytetőn felismerhetetlen romterület, amelyből egyetlen falsarok áll magasan. Sem kiterjedése, sem alaprajza nem ismert. A kolostort az Atyusz nembeli Bánd alapította, fiai, Atyusz és Miske építtették fel 1117 és 1121 között. 1282 után már javításáról maradt adat. 1508-ban, amikor rendi egyházlátogatást tartottak a monostorban, düledező romnak találták és abban csak két szerzetes élt. Ekkor említették Szt. Domonkos kápolnáját. 1548ban azt írták róla, hogy évek óta lakatlan, birtokait a király Hegyesd vár urainak a Bakics-Czobor rokonságnak adományozta. Egyetlen ismert faragottkó részlete, egy két oldalán íves vállkó az 1960-as évek elején a Petőfi Sándor u. 99. számú ház udvarán volt. (Védett romterület.)
