Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig

nokokkal, északi sekrestyével és csontházzal Bejárata az alacsony falakkal megmaradt előcsarnokon át nyílik amelyet az 1960-as évek elején végzett műemléki helyreállítás alkalmával tetővel fedtek. Ebben helyezték el a rom feltárásakor előkerült, eredeti helyükre vissza nem helyezhető, faragottkó építészeti részleteket. A templom hajójában két sorban három-három négyzetes pillér áll, a déli pillérsoron rekonstruált áthidaló ívekkel. A nyugati pillérpár mellett az utólag beépített tornyot tartó karzatpillérek helyezkednek el, a torony alsó része a magasan megmaradt nyugati oromfal tetején látható. Az északi oldalhajóban a torony alatti karzatra vezető lépcső indítása. Az egyenesen záródó mellékhajók keleti végfalánál mellékoltárok tömbjei, a három lépcsővel emelt apszis közepén a főoltár alapozása. Az apszis északi oldalán az ugyancsak tetővel fedett sekrestye, a benne talált római oltárkővel. A körítófalon kívül, a bejárat mellett középkori ház bemutatott alapfalai, amely a plébániaház lehetett. Ecsér papját is a 14. század eleji pápai tizedjegyzékek említik először, az itteni Szűz Mária-egyházról 1353-ból tudunk. 1433-ban kegyura, Ecséri László királyi altárnokmester pápai bucsuengedélyt szerzett a templomnak. Ezt követően valószínűleg ő építtette az előcsarnokot és a sekrestyét. A faluval együtt 1548-ban égették fel a törökök. (Védett műemlék.) Kisörsi templomrom. A falutól délnyugatra, a középkori Cibriánörs templomának bozóttal benőtt, feltáratlan maradványai. A települést templomáról Szentlászlóörsnek is nevezték. A templom 1263 óta ismert. 1550-ben már elhagyott plébániatemplom, romját 1775-ben is említik. (Védett romterület.) Sóstókáli templomrom. Kővágóörs és Köveskál között, mocsaras rétből alig kiemelkedő halmon, keletéit, egyhajós, egyenes szentélyzáródású román kori falusi templom romja. Lepusztult fali közül ma a szentély, a diadalív és a hajó északi fala a legmagasabb. A szentély keleti és déli falában rézsüs kávájú kis ablakok láthatók. Sásdikál falu temploma volt, írásos adat nem maradt róla. (Műemlékileg védett.) KÖVESKÁL R. k. templom. Keletéit, nyugati háromszintes tornya tetején órapárkányon barokk sisakkal, háromszakaszos csehsüvegboltozattal fedett hajó, egyenes záródású szentély. Homlokzatain sima vakolatsávok közötti mezőkben szalagkeretes ablakok. A torony két oldalán emelkedő oromfal szélein egy-egy román kori oszlopfő. Belsejében copf szószék és padok. A kis dombon álló templomot magas kőfal övezi, kapujának pillérein ugyancsak román kori oszlopfők vannak amelyek arra vallanak h°gy a templom elődje Árpád-kori volt. Első említése 1327-ból maradt meg attól kezdve plébánosait a 16. század közepéig említik a források. 1548-ban égették fel a törökök és csak 1758 körül építették újjá, mai formájára pedig 1795-ben alakították (Műemlékileg védett.) Református templom. Nagyméretű késő barokk teremtemplom, kétemeletes és órapárkányos, barokk sisakú toronnyal, falsávokkal tagolt homlokzatokkal és szegmens-íves