Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A római kor

A két fallal kerített településen kívül az északi parton mintegy ötven helyen található kisebb-nagyobb villa nyoma, amelyeket az elmúlt évszázad különböző ásatásaiból ismerünk. A késő római villa a mezőgazdasági nagybirtok központja volt, ahol a birtokos nem egyszer luxus igényeket is kielégítő, rendszerint belsőudvaros, palotaszerű lakóháza mellett megtalálható az önálló épületben elhelyezett fürdő és a nagyüzemi termeléshez szükséges összes további gazdasági épület. Ilyen villa volt a Balácán feltárt és részben rekonstruált, védőtetővel ellátott, ma múzeumként működő római épület. Helyiségeit díszes mozaikpadlók falait színes falfestmények borították. Ebédlótermének nagyméretű mozaikja a budapesti Nemzeti Múzeum földszinti előcsarnokának dísze évtizedek óta. A római Pannóniában a 3. század végétől már keresztényeket találunk. Építészeti emlékeiket a Balaton környékén több helyről ismerjük. A Fenékpusztán feltárt két ókeresztény bazilika közül a már említett háromhajós, 2. számú felfalazott, konzervált maradványai láthatók, a másikat, amely kétoldalt oszlopsorokkal szegélyezett előcsarnokkal rendelkezett, csak rajzról ismerjük. Egy további, feltételezhetően ókeresztény templom romjait Kékkúton tárták fel, egy emlékkápolnát ugyancsak Fenékpusztán, távolabb pedig Sümeg határában, ahonnan egy villa alaprajza is ismert. (2. ábra) A római uralom Balaton körüli épületeiből a tihanyi múzeum pincéjében berendezett kőtár őriz sok részletet, szobortöredékeket, dombormű veket, oltárkövek sírládák részleteit, valamint a század elején folytatott balácai ásatásokból származó padlómozaikok maradványait és az örvényesi villa oszlopos kapuzatának rekonstrukcióját. A rómaiakat felváltó hun birodalom 453-ban, Attila halálával felbomlott, és bár 455-ben ismét megszállták a római légiók Pannóniát, a következő évben a keleti gótok hatalmába került. A kortársak feljegyzése szerint Thiudimer királyuk a Balaton mellett telepedett le, ott alakította ki székhelyét. A történeti és a régészeti adatok összetevése azt mutatja, hogy ez a székhely Valcum - a fenékpusztai, fallal körülvett és frissen helyreállított - római erődítmény volt. Az ásatások eredményei azt is bizonyították, hogy a 2. számú bazilikát a kereszténnyé lett gótok átalakítva használták. Feltételezhető, hogy itt, az erődített városban született a gótok legnagyobb királya, a később Ravennában uralkodó és a történelemtől a Nagy jelzőt kiérdemelt Theoderik. A keleti gótok 472-ben Itáliába költöztek, a Balaton környéke azonban valószínűleg nem maradt lakatlan ekkor sem. 526 után a langobardok lettek a Dunántúl urai. A fenékpusztai várost változatlanul ók is használták, sót, valószínűleg az ó uralmuk idején épült át a 2. számú bazilika háromhajósra. A rómaiak utolsó emlékeit az avarok megjelenése tüntette el. A langobardokkal kötött szerződésük alapján a gepidák ellen közösen viselt háború győzelmes befejezése • • 2. ábra 1 ~^ Sümeg, a múlt században feltárt Berkimalmi római villa alaprajza