Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

deti. A sekrestye és a kolostor ebédlőjének boltozatait barokk stukkók díszítik. Mindkét helyiségben maradtak részletek az eredeti barokk berendezésből is. A kolostor helyiségeinek egy részében látható a püspökség jelentós egyházművészeti gyűjteménye. Vár 35. Tejfalussy-ház. Kisméretű emeletes ház, hét ablaktengelyes romantikus utcai homlokzattal. Az épület nagyobb részét hátsó szárnya alkotja, amelynek homlokzatai, különösképpen a völgy felőli, az 1772-ben Tejfalusy kanonok által emeltetett késő barokk építészeti formát mutatja. Vár 37. Dravecz-ház. Nevét építtetöjéról, Dravecz József kanonoktól nyerte. 1768-1773ban, valószínűleg Fellner Jakab építette. Egyemeletes, késő barokk városi palota, hat ablaktengelyes homlokzata közepén kéttengelyes középrizalit, benne széles, kosáríves kapu az építtető kőbe faragott címerével. Helyén a 18. század második feléig két épület volt, az egyik a piaristák első rendháza. Az épület ma a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottságának székháza. Vár 39. Körmendy-ház. A vámegyed legutolsó és egyben egyik legkorábbi épülete, 1701-1725 között Körmendy órkanonok építtette a völgy felől újonnan épített támfalakkal kialakított telken. Mai alakjára 1823 körül Salamon Márton tervei alapján alakították. Ezt a klasszicista átépítést kosáríves kapuja, héttengelyes utcai homlokzata mutatja, az északi és nyugati, a völgy felé néző homlokzatokon még a két emeletet összefogó páros, barokk oszloprend közötti mezőkben vannak a tükrös keretű ablakok. Szentháromság-szobor, a székesegyház előtti téren. A homorú háromszög alaprajz felett emelt, bábos kókorláttal körülvett és kétszintes alépítményen álló, obeliszk formájú pillér tetején angyalok közt ülő Szentháromság szoborcsoport, alatt Szűz Mária alakja földgömbön, a pilléren elhelyezett angyalok között. A talapzat felső szintjén Szt. Miklós, Szt. Márton és Nepomuki Szt. János, az alsón Szt. István király, Szt. Imre herceg és Szt. Flórián szobra. A szobrok között domborművek, közepén az építtető Bíró Márton címere, felette latin nyelvű felirat, amely szerint 1750-ben állíttatta a püspök. A szobrot övező korlát 1784-ben készült, a tetején levő Szt. Sebestyén-, Szt. Rókus- és Szt. György-szoborral együtt. A korlát vasrács kapuja mögött oltártalapzat helyezkedik el. A Szentháromság-szobrot Schmidt Ferenc faragta. Szt István király és Gizella királyné szobra a vár végét lezáró mellvédfalon, Ispánky József szobrász és Bretz Gyula építész műve, 1938-ban állították helyére. A város műemlékei Ranolder tér, Szt. Anna-kápolna. Egyhajós, félhatszögű szentéllyel, bejárata előtt kis előcsarnokkal. 1724-ben Salomváry János táblabíró építtette, 1907-ben romantikus részletekkel építették át, előcsarnoka 1925-ben készült, amikor újból átépítették. Oltárképét 1834-ben az ifjabb Bucher Ferenc festette. Copf stílusú oltára a székesegyházból származik. A bejárata feletti fülkében Szt. Anna szobra a kis Máriával. Oromfala felett hegyes sisakú huszártorony emelkedik. (Műemlékileg védett.)