Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

emelt emeletes ház hátsó, völgy felőli oldalán háromemeletes gazdag és finom arányú, klasszicizáló késő barokk homlokzatú épület. A püspöki palota mellett a várnegyed legszebb késóbarokk épülete. Vár 23., 25., 27. Egyemeletes, eklektikus homlokzatú lakóházak az 1870-1880-as években készített architektúrával, korábbi épületekre utaló belső részletekkel, a püspökség és a székesegyházi plébániahivatal használatában. Vár 29. Dubniczay-ház. Egyemeletes barokk városi palota, az udvar felé nyitott U alaprajzzal, eredetileg nyitott udvari árkádos folyosóval és arról nyíló helyiségekkel. Az udvar déli oldalán húzódó szárnyban háromszintes barokk magtár, jobboldalt földszintes lakóház és istálló csatlakozott hozzá. Utcai homlokzatán kétszer négy ablaktengely között az íves párkányú, széles kaput és felette kettős ablakot magába foglaló, timpanonnal lezárt rizalit van, párkányában az építtető Dubniczay István kanonok kőbe faragott címere és az építés 1751-es évszáma. A timpanon tetején két angyal közt ovális pajzsban szimbolikus faragvány, a Jó Tanács Anyja. Az utóbbi években végzett kutatás tisztázta, hogy az udvar és az istálló helyén állt a 16-17. századi rajzokon erre a helyre ábrázolt nagyméretű íves bástya, a kapualj tengelyében húzódott a belső és a külső várat kettéosztó középkori kóvárfal. Utcai szárnya itt álló korábbi házak falainak felhasználásával épült (50. kép). Vár 31. Bíró-Giczey-ház. Eklektikus formákkal átalakított, egyemeletes barokk ház. Hét ablaktengelyes homlokzata közepén timpanonos középrizalit van, emeletén három ablakkal, földszintjén kosáríves kapuval. Földszintes korábbi épületből Padányi Bíró Márton nagyprépost építtette 1733-ban Tietharth József veszprémi kőművesmesterrel, akkor még földszintes változatban. Emeletesre Giczey István kanonok alakíttatta 1772ben. A Magyar Állami Földtani Intézet, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal székháza. R.k. ferences templom és rendház. A székesegyház előtti tér nyugati oldalán elhelyezkedő épületcsoport, amelynek közepén a templom, északi oldalán az egykori kolostor, a délin pedig kerítésfallal zárt gazdasági udvar helyezkedik el. Utcai homlokzatai neoromán jellegűek, ezek a templom tornyával együtt az 1907-es tűzvész után készültek a kolostor és temploma egyaránt 18. századi barokk építmény. A tűzvész előtti késő barokk homlokzat egyetlen emléke a két bejárat kapukerete. A 1681-ben betelepített ferencesek temploma 1730-ra készült el, kolostoruk építése 1776-ra fejeződött be. A templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású, belsejét fiókos dongaboltozat fedi. Bejárata mögött egyetlen íven nyugvó orgonakarzata van. A templomhoz kapcsolódó rendház zártudvaros, belső folyosós. Nyugati hátsó szárnya kilép az egykori vár területéről, ezért négyszintes. Copf díszítésű kapuján az 1776-os évszám olvasható. A templom főoltára és a mellékoltárok késő barokk stílusúak erősen megnyújtottak. Oltárképeiket és a boltozatok képeit 1779 és 1781 között Bucher Xavér Ferenc festette. A templom bejárata mellett nyíló kápolnában Feszty Masa képe, a jobb oldaliban Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése festményének másolata látható. A templom kriptájában eltemetett Ányos Pál költő (+1784) emlékét az utcai homlokzatra helyezett emléktábla hir-