Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

ma a nagypréposti házba beépített helyű csigalépcsőn át lehetett megközelíteni. Az emeletes sekrestye felett harmadik szint is volt, ebből ajtó nyílott a felső kápolnába, s talán oratórium lehetett. A kettős kápolna falait alakos freskók díszítették az alsó északi falának három szakaszában két-két apostolalak most is látható (48. kép). A kápolnáról azonosítható középkori adat nem maradt. A török hódoltság idejét átvészelte, 1719 előtt alsó szintjét sziklaszintig mélyítve káptalani borospincének használták. Emeleti részét 1723-1725 között helyreállították, Bíró Márton püspök 1749-ben új tetőt készíttetett föléje. Az új püspöki palota 1766-ban kezdett építésekor bontani kezdték, de Koller Ignác püspök 1772-re a palotát építő Fellner Jakabbal újjáépíttette alsó szintjét. Mai alakját 1937-38-ban nyerte, az akkori helyreállítás Lux Kálmánnak, a műemléki hatóság akkori főépítészének tervei nyomán történt, megmaradt falképeit Dex Ferenc restaurálta. 1980 körül újabb ásatás tárta fel, illetve tisztázta a szomszédos épületekkel való kapcsolatát. A földszinti téglaburkolat alól az 1766 körül levert középkori freskók sok részlete került elő. (Védett műemlék.) A Tűztorony, amelynek alsó, hengeres teste középkori, a külső vár kapuja felett emelkedett. Mai alakjára egy 1810-ben történt földrengést követően, 1811-1814 között Turnier Henrik tervei szerint építették fel, mesterei Strakovics Sebestyés kőműves, Fogt József ács, Jordán Bernát lakatos, Foichtinger Károly képíró, Krénicz Ignác bádogos és Teller János aranyozok voltak A tornyot ekkor magasították fel, tetejére új sisakot tettek legfelső szintjére körüljárható erkélyt készítettek túzfigyelóhely céljára. Az 1817-es befejezés évét a vasrácsos erkély alatt elhelyezett emléktábla jelzi. Vár 1. Ipartestületi székház. Kétszintes klasszicizáló késő barokk, törtvonalú homlokzattal épített hosszú ház, amelyet Tumler Henrik 1810-ben készített tervei alapján ugyancsak Strakovics Sebestyén és iparostársai emeltek fecskendóház és tűzoltószertar céljára. Később a városi tanács hivatalai voltak benne. A - belsejében sokszor átépített épület homlokzatának közepén szoborfülkés rizalit van, amely felett a város címerével díszített térdfalon törtívű párkányos, vázas, puttós oromzat emelkedik. A térdfal kronosztikonos felirata a tűzoltószertar befejezésének 1814-es évszámát örökíti meg. Az oromzaton látható iparosszerszámok későbbi ipartestületi székház emlékét őrzik. Homlokzatán a tűzoltók védőszentjének Szt. Flóriánnak 1788-ból származó szobrát helyezték el. Nepomuki Szt. János-szobor a ház földszinti fülkéjében; késő barokk, latin felirata szerint 1785-ben készült. Vár 3. A külső vár nyugati falára épített romantikus lakóház. A földszintjén levő tagolt kőfal a többszakaszos dongaboltozattal átívelt középkori kaput idézi, amelynek eredeti járószintje a járda fölé magasodó sziklák tanúsága szerint jóval magasabban volt. A 18. század elején lebontott várkapu belső ívének helyére 1936-ban építették fel a mai kapuépítményt Pázmándy István tervei nyomán. Vár 6. Havranek-ház. 1775-ben Havranek orvos építtette két korábbi házból. Zártsorú,