Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

Vízimalom. Földszintes, nyeregtetős, nádfedelű, 19. századi épület, téglalépcsós oromzatokkal, igénytelen homlokzatokkal, oldalán vízikerékkel. Berendezése újabb. (Műemlékileg védett.) Lakóház, Imre u. 36. Utcára merőlegesen épített, nyeregtetős, törtívű barokk oromzatos falusi lakóház, az utcai oromzatban a padlásablakok felett rozetta és függönydísz, alattuk díszes keretezésű vakolattábla az 1867-es évszámmal. Két földszintes ablaka vakolatkváderes osztású mezőkben ül, felettük tagozott szemöldökpárkányok. (Védett népi műemlék.) Római település a falutól észak felé. Félig feltárt I-IV. századi, középfolyosós villa, gazdasági melléképületekkel. (A romterület műemléki védettség alatt áll.) PALOZNAK R.k. templom. 13. századból származó, többször átépített, barokk stílusú. A nyugati homlokzat felett toronnyal, kétboltszakaszos hajóval, nyújtott félköríves szentéllyel, annak északi oldalán sekrestyével. A boltozott toronyaljban íves mellvédú karzat, mellvédfalán stukkókeretben az 1835-ös évszám. Belsejében klasszicista oltár és szószék. Legutóbbi helyreállítása alkalmával déli homlokzatán különböző építési szakaszokból származó román stílusú részletek láthatók. Középkori körítófalának egy része még áll, benne másodlagosan befalazott sírkótöredékekkel. Paloznak Szt. András tiszteletére épített középkori temploma a Balaton-felvidék egyik legősibb egyháza, bár írott adat csak 1333-tól szól róla. 1352-ben a falu keleti utcájában, a veszprémvölgyi apácák birtokán állt. 1550-ben még működő plébánia volt, és bár a település az ismételt török pusztítások ellenére sem néptelenedett el huzamosabb ideig temploma 1740 körül még romokban volt, csak ezután építették fel a reformátusok. 1749-ben vették el tőlük 1793-ban először, végső formájában 1835-ben építették át. (Műemlékileg védett.) Ref. harangtorony. A Fő utcában álló egyemeletes, múlt század eleji, sátortetős késő barokk építmény, földszintjének déli oldalán bejárattal, emeletének mind a négy oldalán egy-egy kosáríves ablakkal. (Műemlékileg védett.) Lakóház, Fő u. 6. Fésűs beépítésű, oromfalas, nádtetős. Utcai kétablakos szobája előtt kétívű árkádos udvari tornác, mögöttük pitvar és abból nyíló, ma boltozott, szabadkéményes konyha, kamra. Hátul istálló. Szobájának mestergerendáján és az utcai oromzatban az 1828-as évszám. (Védett népi műemlék.) Lakóház, Fő u. 9. Előkertes, az előzőhöz hasonló falusi ház, amely kétablakos utcai szobából, konyhából és kamrából áll. Udvari oldalán ötívű tornác, legvégén istállóval. Telke másik oldalán kis pince. (Védett népi műemlék.) Lakóház, Fő u. 11. Ugyancsak előkertes, oromfalas és nádfedeles parasztház szoba-