Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

László Csaba – Sedlmayr János: A rajkai rk. templom külső helyreállítása

8. A megye vezetése és az OMF vezetősége közötti megegyezés értelmében a határok közelében lévő és azokhoz vezető utak mentén lévő műemlékeket közös erővel újítják fel. 9. A középkori templom hajójának hosszfalait lehetett vizsgálni. A déli olda­lon kettő kisméretű résablak maradt meg. Vélhetően további ablak lehetett a mai déli oratórium helyén, esetleg itt volt a középkori bejárat. A szentély mindkét külső fala ma belső térbe, a sekrestyékbe néz. így itt, a hajóhoz ha­sonlóan csak egy esetleges belső felújítás során lehet vizsgálódni. Az egyko­ri nyugati fal ma hiányzik. 10. Az 1659-es Canonica Visitatio szerint mintegy 9 évvel azelőtt renoválták a templomot. A plébánián őrzött História Domust 1838-tól vezették. Egyik első bejegyzés­ként írják, hogy a templomot 1313-ban építették, az építési évszám régeb­ben a torony egyik kövén volt olvasható. A következő adat már a 17. század közepéről való, és attól kezdve folyamatos az adatok sora. Itt jegyezzük meg, hogy a községben volt egy másik katolikus templom, a mai temetőká­polna mellett. 1648-ban épült és Thököly 1661-ben átadja az evangéliku­soknak. 1683-ban a Szt. Márton templommal együtt fölégetik - titulusa a Szentháromság volt. Nem épül újjá, romjaiért, anyagáért hosszú viszályko­dás indul meg, amely csupán 1786-ban ér véget. Addigra már felépül az új evangélikus templom, Reis János telkén, 1783-ban. Visszatérve az 1659-es Visitatiora: ekkor a Szt. Márton templom körül kőfal­lal kerített temető van. A templomban kő keresztelőmedence található, há­rom oltár, fa szószék. Érdekesség, hogy a plébános újonnan épült plébánia­házban lakik. Ez a templom déli oldalán ma is plébániaként szolgáló épü­let - műemlékileg nem védett. Az 1663-as Visitatio szerint kőből épített kórus van a templomban. Ez nyil­vánvalóan a boltozassál, magasítással egyidős. 11. A História Domus adatai szerint az ekkor nagyobbított templom hajójának hossza 13 öl és 3 könyök, szélessége 4 öl és 3 könyök. A szentély hossza 3 öl és 3 könyök, magassága 4 öl. 12. 1696-ban a fakarzaton orgona található. A toronyban három harang függ, a templomban három oltár van és egy szentsír fából, (utóbbi adat 1713-as) 13. A História Domus adatai. A toronyra 1774. május 11-én teszik fel a rézgömböt és a keresztet. Mindezt onnan is tudjuk, hogy amikor 1817-ben egy hatalmas vihar lesodorta azokat, a gömbben egy lemezt találtak az előbbi évszámmal. A bejárat feletti oratórium felépülte után egy évvel a plébános már közli hí­veivel, hogy az kizárólag egyházi célt szolgál, senki előjogot nem formálhat rá. Azért épült, hogy az egyházi ruhák száraz helyen legyenek. Legfeljebb egyházi és kegyurasághoz tartozó tisztségviselők foglalhatnak helyet benne - istentiszteletek alkalmával. A lépcsőfeljáró ajtaja eredetileg délről nyílt, csupán később, a déli sekrestye felépülte után vágják át a támpillért és nyit­nak új ajtót. 14. A karzat felépültére nem, csupán az orgonára van évszámunk a História Domusban. 15. Megemlítjük, hogy a plébániát 1789-ben két szobával bővítik és felújítják. 1820-ban új toronyóra kerül a templomra. A régi - 1663-tól már óra van ott - csak az egészeket ütötte, míg az új már a negyedeket is. A hajó boltozatának kifestéséhez Pandúr a győri bencés templom apostol­figuráit másolta át. 1956-ban tatarozzák az északi falat, ahonnan egy Vir Dolorum szobor kerül elő. (A tatarozás költsége 8.198 ft.)

Next

/
Thumbnails
Contents