Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
G. Györffy Katalin: Az aszódi evangélikus templom oltára
szögletes merevségét, jellegzetes ruharedőkezelését a nyírbátori főoltár második szintjén és a mellékoltárokon egy-egy szobron (5. kép) viszontláthatjuk. Az arctípusok azonban eltérnek. (6. kép) Az aszódi evangélisták és Krisztus hatalmas mandulavágású szemeihez hasonló megformálásúak a lőcsei minorita templom főoltárán Szent László és Szent István távolülő, széles szemhéjú szemei. Az erőteljes orr melletti barázdák, a szemöldökök közötti íves ráncok, a magas homlok, a szakállba olvadó, hosszú, sima bajusz az aszódi Márk és Máté arcán is hasonló módon jelenik meg. Baranyainé kutatásai szerint az 1695-ben befejezett lőcsei főoltár asztalosmunkáit Oleff Engelholm svéd származású asztalos és szobrait id. Strecius János Lőcsére betelepült szobrász készíthette. 11 Közös munkájuk volt az 1700-1704 között szerződéssel igazolható, ma már nem létező sárospataki főoltár, amelynek két megmaradt szobra alapján lehetett a lőcsei minorita templom főoltárát is a két mesternek attribuálni. 12 A lőcsei és sárospataki szobrok testarányai mások, mint az aszódi szobroké, a kézfejek is finomabbak. Az id. Strecius szobrászi tevékenységére 1702-1711 közötti időszakból vannak adataink. 13 Fia Strecius János György szobrászi képzését apjától kaphatta. 14 1702-ben lőcsei polgár, majd 1715-től szenátor lett. Tekintélyes vagyonra tett szert, nagy műhellyel rendelkezett. 1743-ban halt meg. Az aszódi szobrokat nem lehet egyértelműen egyikük művének sem tekinteni. Feltételezhetjük, hog) 7 az apa művészete által befolyásolt fiatal Strecius alkotta azokat az 1710-es években. De elképzelhető, hogy egy ügyes szobrászsegéd faragta az id. Strecius modelljei alapján. Az aszódi szobrok a XVII. század végének formavilágában alkotott művek. XVII. századinak tartják a lőcsei Városi Múzeumban őrzött Dávid szobrot 15 is, amely az aszódi oltár feltámadt Krisztus szobrával áll stílusrokonságban. A mellkas és köpeny faragása hasonló formai jegyeket mutat. A már említett lőcsei és nyírbátori analógiákon kívül a lőcsei Szent Jakab templom déli orgonakarzatán álló akantusz szárnyú kis oltár 16 szobrai is kapcsolatba hozhatók az aszódi szobrokkal. A szakállas férfi szent szögletes válla, ruházatának redői, köpenyének hajtása, fodrozódó széle és kéztartása megegyezik az aszódi János és Márk evangélistáéval. A podolini plébániatemplom 1723-ban készült főoltárán 11 álló szobrok közül különösen a két angyal arcán az aszódi János evangélista lágy, szinte nőies vonásait fedezhetjük fel. Az aszódi retabló típusát a jellegzetes akantuszszárnyakkal és akantuszdísszel számos luteránus és katolikus templomban megtaláljuk a felvidéki Szepességen és Gömör megyében. A késmárki evangélikus fatemplom 1717-19-ben Lerch János által készített oltárának retablója 18 és napraforgóvirágokkal dúsított akantusz szárnya igen közel áll az aszódihoz és a nyírbátoriakhoz. A főpárkány felett megjelenő felhők között a Szentháromság csoport az aszódi oltár eredeti oromzati elrendezésére is következtetni enged. A késmárki oltár szobrai gyengébb kvalításúak és más jellegűek, mint az aszódiak. Mártonháza (Ochbina) 1724-ből származó oltárán 19 , a csütörtökhelyi (Spissky Stvrtok) minorita kolostortemplom 1721-ben készült szószéken 20 és a XVIII. század első feléből származó mellékoltárain, a podilini (Podolinec) r.k. templom 1723-as főoltárán 21 , Gömörrákos (Rákos) templomának XVIII. század közepéről származó oltárain 22 és a jóval későbbi felsősajói (Vysná Slaná) evangélikus templom oltárán 23 (1743) a magasszínvonalúan faragott áttört akantuszágak szárnyként keretelik a retablót, körülfonják a kronosztikont, vagy címerpajzsot és díszítik a retabló szabadon levő felületeit. Ezt a divatos retablótípust és a gazdag akantuszdíszt nemcsak a lőcsei Streciusok számára dolgozó asztalosműhely készítette, hanem valószínűleg más felvidéki város asztalosai is ismerték a számos metszetes mintakönyvet, amely az akantuszdíszt az 1670-es évek végétől Közép és Kelet-Európában széles körben elterjesztette. 24 Az egyes
