Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Györffy Katalin: Az aszódi evangélikus templom oltára

4. kép A nyírbátori minorita templom fő- és két mellékoltára. Fotó, OMvH. Dobos Lajos, 1979 ton oltárképekre vonatkozó előírásain alapult

/

, a keresztrefeszített Krisztus képének minden templomban jelen kellett lennie, lehetőleg az oltáron utalva a krisztusi áldozatra, a megváltásra, amely a luteránusok alaphittétele. Az általánosan elteijedt németországi típusnak megfelelően a magyarországi evangélikusság is oltárain egymásfölé helyezve, a három legfontosabb témát ábrázolta: az Utolsó Vacsorá-t, a keresztre feszített Krisztust és a feltámadt Krisztust. Az aszódi oltár fő témaként megjelenő Szentháromság képe megbontja ezt az ikonográfiái rendet, amelyet a predella és az oromzat festménye, valamint a diadalmas, feltámadt Krisztus feltételezne. A retablón nem jelenik meg a keresztre feszített Krisztus, de a korábbi oltárkép témáját, amely az Ur feltámadása volt, szintén elvetették. A Szentháromság szoborcsoport, vagy kép XVIII. századi evangélikus oltárokon gyakran jelenik meg az oromzatban. Az evangélisták szobrai általában a szószék szereplői, az oltárokon Mózes és Áron vagy Péter és Pál szobra kíséri az oltárképet.

8 Az aszódi retablón a főpárkány nemcsak formailag alkot határvonalat a hagyományosabb, architektónikus oltárfal és a laza oromzati csoport között, hanem stiláris szempontból is. A főpárkány alatt az egységes, magas művészi színvonalú szobrászi és fafaragói munkával elletétben, az oromzati csoport eltérő kvalitású, stílusú és készülésének időpontja is későbbi. A felhők között lebegő sziklasír tévedés, nem felel meg az ikonográfiái és oltárépítő szokásoknak. A Szentháromság csoport, Mária mennybevitele és megkoronázása, valamint Jézus mennybemenetele azok a témák, amelyek felhőkön kerülnek bemutatásra az evangélikus oltárokon is. Az. oromzati két puttópárból a képkeretben ülők tartoznak az eredeti műhöz, s ugyancsak az evangélisták szobrásza faragta a feltámadt Krisztus szobrot. A nyugodt testtartásit, kissé merev szobrokat kifejezővé teszik a nagy mandulavágású, széles szemhéjú szemek, a ráncoktól és erektől barázdált magas homlok és a szólásra nyíló száj.